Felbéreltek, hogy megöljelek. Ez évekkel ez előtt történt. Még gyerek voltál. Egy családtagod bérelt fel, azzal, hogy nem érdekli hogyan, csak tüntesselek el a föld színéről. Én pedig hallgattam rá. Eltüntettelek a színről... ezért elraboltalak, fogságba ejtettelek, és bezártalak a parkbéli rejtekben, ami anno apámé volt. Akkor még nem volt sajátom. Mikor később a parkba költöztem, és saját otthont alakítottam ki magamnak ott, téged is átvittelek magammal, és onnantól a saját kis föld alá épített "tömlöcömben" tartottalak, melyet, bár falak helyett rácsok kereteznek, de berendezésében hálószobának felel meg, s még egy kis fürdőd is van wc-vel, hogy sose kelljen kiengednem téged.
Bár kedvellek, és nem akartalak sosem megölni, nem is engednélek ki.
Hogy miért nem öltelek meg anno, ha egyszer elvállaltam a dolgot? Nos, magam sem tudom pontosan, de valami mindig is vonzott hozzád... Bebeszéltem magamnak, hogy a bolond gyerekkorom miatt egy furcsa értelmezésű barátot látok benned, de valójában nem erről van szó... inkább arról, hogy első látásra beléd habarodtam, még ha tagadom is. Szeretek veled beszélgetni. Te vagy az egyetlen, akivel mindig őszinte vagyok. Kivéve persze azt, hogy mit érzek irántad igazából, mert azt ugye még magamnak sem vallottam be.
Hogy te mit érzel irántam, nem tudom. Talán ennyi év alatt megkedveltél te is? Tudnál vajon szeretni egy nap? Csábító volt mindig is a gondolat, hogy az erőmmel feltérképezzem a gondolataidat és az érzéseidet irányomba, mégsem tettem. Azt hiszem, nem akartalak ilyen módon sem... zaklatni. Ahogy más módon sem tettem soha. Igazából egyetlen ujjal sem nyúltam hozzád, azon kívül, mikor egyik helyről a másikra vittelek.

Ha ember volnál, azt szeretném, ha valamiként megpróbálnál rávenni, hogy önként engedjelek el. Hogy ezt miként teszed, azt a megalkotóra bízom, akár csellel, csábítással, hazugsággal, ebben szabad kéz van. Bármire vevő vagyok, a lényeg, hogy valahogy vegyél rá.

Ha vérfarkas volnál, akkor azt szeretném, ha megszöknél. Mikor életedben először kiütközik rajtad a farkasság, és átváltozol, lévén, hogy nem tudtam, hogy vérfarkas vagy, meglepetésemben nem tudtam védekezni ellened, és kitörtél a celládból.

Viszont bármely lehetőség is tetszene meg, szeretném, ha a szabadulásod után visszatérnél hozzám. Hogy azért-e, mert te is megszerettél engem, vagy mert ennyi idő után nem tudsz/mersz/akarsz máshol élni, vagy eleinte még inkább csak bosszúszomjtól vezérelve, nos, ez is megbeszélhető, nyitott vagyok a javaslatokra és kívánságokra.

//Az avatar alanyok közül egyik sem kötelező, csupán irányelvek, milyennek is képzelném el a leányzót, s bár örülnék, ha egyikük elnyerné a tetszésed, kedves megalkotó, de ha van egyéb javaslat/kívánság, és csak ezen áll vagy bukik a megalkotás, akkor ne habozz megkeresni egy általad javasolt arccal se, és megvitatjuk a dolgot. Meggyőzhető vagyok, csak az a fő, hogy aranyos lány legyen. //