"Kedves" bátyám... Gyermekkorunkat illetően minden ami "kőbe vésett", olvasható az ET-mben, minden mást, amit ott nem találsz, megdumálhatunk. Nem kötök nagy szabályokat, lényeg a neved, a fajod, és hogy piszkosul nem csípjük egymást. "Titkon" engem hibáztatsz az apánk haláláért. Bár sosem mondtad a szemembe, de mindig is éreztetted, hogy a Pokolba kívánsz, már azért is, hogy megszülettem, hisz elvettem apánk figyelmét rólad, ami előtte csak a tiéd volt. Persze ezt apánk előtt nem mutathattad ki nyíltan, de azért sosem voltunk épp puszipajtások, de ez nem volt baj, mert apánk soha nem is tűrte volna, hogy egymás számára fontosabbak legyünk mi, mint ő nekünk, vagy az, amit tanított, vagyis az erőnk és annak használata.
Hogy mivel töltöd az időd, fogalmam sincs. Hogy kik az életed szereplői, szintén nem tudom. Mióta elvégezted az egyetemet, gyakorlatilag nem is láttalak, nem is beszéltünk... ennek persze szerves része lehet az is, hogy mikor legutóbb találkoztunk, mély nyomot hagytam benned egy varázslatommal. Egy gyenge pillanatodban értelek el egy vitánk után, és varázsom nyoma végleg a bőrödbe égett. Hogy sebhelyedet hol viseled, rád bízom, én nem tettem róla említést eddig sehol, szóval rajtad áll, kedves megalkotó, hogy látható helyen legyen-e, avagy rejtegethető helyen.
Jó ideje nem beszéltünk, de te azóta is bosszút forralsz ellenem. Szíved szerint megölnél. Hogy eddig miért nem tetted? Rád bízom. Lehet a vér szava, vagy csak valami szentimentális okból, hogy mégis csak te vagy az én nagy testvérem... vagy csak olyan kegyetlen bosszút forralsz, hogy még nem értél a végére, és várod a jó pillanatot... szóval rád van bízva. Lényeg, hogy nem ebédelünk együtt vasárnap, és nem bontogatunk ajándékot Karácsony alkalmából.


//Az avatar alany nem kötelező, bár örülnék neki. Ha nem tetszik, nem baj, de ha mást választasz, fontos, hogy azért hasonlítsanak egymásra a testvérek, szóval... ennek megfelelően kéne keresgélni. //