Avery Beaumont

Tárgy: Avery Beaumont Pént. Okt. 13, 2017 8:50 pm

Avery Beaumont

You're a diamond, dear. They can't break you.

Becenév

Ave, Beau, Beaumont

Titulus

Heart of Stone

Születési hely, dátum

1990., május. 12.

Faj

hibrid

Átváltozás

A 16. életévemet már betöltöttem, mikor megtörtént az... incidens. Nem tudtam, mi történik velem, hogy mi vagyok pontosan, édesanyám pedig nyilvánvalóan nem foglalkozott velem annyira, hogy beavasson a titokba. Átváltozásom, és a valódi hibridlétre ébredésem dátuma tehát 1981.

Képesség

Az alapvető vámpír és farkasképességeken kívül semmi egyébbel, köszönöm szépen.

Család

Maverick: Segítőm, akivel a mai napig együtt vándorlok kontinensről kontinensre. Ő az oka, hogy rájöttem egyedi fajom minden apró részletére. Olykor rövid időre elválunk egymástól, de mindig visszatérünk egymáshoz, hiszen társak vagyunk. A jövőben pedig remélem, hogy... valami más is kialakul köztünk.
Thalia: Majdnem annyira tisztelem, mint Mavericket. Nővéremként, társamként szeretem. Érzéseink hasonlóak a Mave iránt - némi különbséggel, mert míg ő apjaként, mentoraként szereti, addig én valami egészen mást érzek iránta.. természetesen mindezt titokban.
~~Andrew:~~ Egykori vőlegényem, akit teljes szívemből megvetek, de muszáj megemlítenem, végtére is miatta álltam a sarkamra és lettem az a határozott, erős, önálló nő, aki mindig is lenni akartam. Miatta fogadtam el valódi lényem, az már más kérdés, hogy nem épp szép módszerrel hatott rám...
Édesanyámmal, Alisonnal pedig nincs túl jó kapcsolatom, sosem volt az az anyafigura, kizárólag telefonon érdeklődik néha utánam, évek óta nem láttam már. Tudom, hogy valahol ott van a nagyvilágban, épségben, ez nekem bőven elég információ róla.

Play by

Candice Accola

Ez az én történetem...

Thalia belibbent a szobámba, és újfent mesélni kezdett az egyik New York-i butikról dallamos hangján, de oly sokszor ismételte el ezt az utóbbi napokban, hogy már a könyökömön folyt ki. Szeretem, pont azért, amilyen, de az isten szerelmére, kitűnő memóriával rendelkezem! Nem csoda, hogy elkalandoztam, hangja zümmögő háttérzajjá halkult, fejemben pedig képek keringtek arizonai életemről, mikor halandóként még nem volt fontosabb dolgom mint munkába menni a takaros kis irodába, befizetni a számlákat, és annyi időt tölteni a vőlegényemmel, amennyit csak lehet. Lassan kezdtek elmerülni gondolataimba a homállyal fedett emlékek, majd tökéletesen kitisztult, feledhetetlen képekké formálódtak.
Andrew mögöttem állt, én pedig hagytam, hogy a monitoron lévő farkast szemlélje. Reménykedni kezdtem, vártam, hogy ossza majd a lelkesedésem, de amikor undor ült ki az arcára, és rám szegezte tekintetét, rögtön tudtam, hogy ostobaság volt tőlem azt hinni, hogy elárulhatom neki mivoltomat, hiába voltunk együtt immáron három éve, s hiába jártunk jegyben hat hónapja. Úgy nézett rám, mint egy őrültre, holott csak egy átkozott képre pislantott rá. Ekkor döbbentem rá, hogy több van emögött, hogy valójában nem a farkasra vagy a mögött húzódó erdőre nézett undorodva. Valójában én taszítottam. Idegesen ugrottam álló helyzetbe, és harciasan szembefordultam vele. - Miért viselkedsz úgy, mint egy barom? - csattantam fel, és meg kellett állnom, nehogy orrba vágjam. - Ó, ugyan már, Beau.. - Hirtelen váltott, arckifejezése gondoskodóvá, ártalmatlanná vált, legalábbis annak tűnt, míg tekintetéből csak a színtiszta, sötét dühöt tudtam kiolvasni. Zavartan nevetett, és megpróbált végigsimítani arcomon, de mikor egy mozdulattal félrecsaptam a kezét, arca megrándult, és már nem csak a tekintete sugallt mélyről fakadó dühöt. - Még csak fél éve van gyűrű az ujjadon, és máris félrekacsintgatsz! - Ezúttal az ő hangja csattant a szobában, és egy teljes percig bizonyára elhallgathattam, míg összeszedtem a gondolataim, és próbáltam rájönni, mire akar kilyukadni. - Féltékeny vagy MAverickre. - Nevettem fel keserűen, és csak ingattam a fejem értetlenül. Mintha valaki bevitt volna egy jól irányzott ütést az arcomra, összerezzentem, mikor a férfi, akit nemrégiben mindennél jobban szerettem, közelebb lépett, egészen a falhoz sodort testével, és ujjait a nyakamra próbálta fonni. Gyorsaságomnak, erőmnek és éberségemnek köszönhetően könnyedén kicsavartam a karját, s most ő szorult a falhoz. Hallottam, amint szíve gyorsabban kezdte pumpálni a vérét, és a tüdejéből kiszakadó levegőt is, amit nem tudott egykönnyen újra megtölteni a falhoz szoruló arca miatt. - Az enyém vagy, Beau, és senki más nem teheti rád a kezét. - Ámbár vagdalkozni és fenyegetőzni még így is tudott.. - Ne nevezz többé így! - Feleltem, aztán mintha mi sem történt volna, eleresztettem a karját, hátat fordítottam neki, míg ő mögöttem levegőért kapkodott, s egészen addig a földön feküdt, míg elértem a bejárati ajtóig. Akkor nyomban talpra küzdötte magát, és tett egy lépést az irányomba. - Egy olcsó kis ribanc vagy! - Köpte felém a szavakat, és ekkor durrant el az én agyam is. Lassú, határozott léptekkel indultam meg a rohadék felé, akinek még volt képe vigyorogni, és egyszerű mozdulattal kaptam felé, hogy a fal mentén feltoljam, és torkánál fogva megemeljem. - Senki, de senki nem beszélhet velem így. Megértetted, Drew? - Ejtettem ki a becenevét gúnyosan, és vártam néhány percet, mígnem a tüdeje lassan összeomlani készült, feje pedig kékülni kezdett. Ekkor elléptem tőle, ő pedig a földre esett, levegőért kapkodott, a torkát markolászta, és riadtan meredt rám. Nos, igen, így jár, aki nincs tisztában az erőmmel. - Ha pedig megtudom, hogy más lányra is kezet emeltél, visszajövök érted, és befejezem, amit elkezdtem! - Fenyegetőztem, és a gyűrűt lerángatva az ujjamról, hozzávágtam az ékszert.
Thalia csilingelő, szoprán hangja rántott vissza a valóságba. Pislogtam egyet, és felé fordítottam a fejem, ajkaimon immár kedves mosoly játszott. - Jaj, kérlek, Lia! - Léptem elé emberfeletti gyorsasággal, és végigsimítottam a karján. - Szeretlek, de már első alkalommal is felfogtam, mennyire klassz az a hely. Ha elismétled százszor, akkor sem fogok fejvesztve rohanni, hogy megnézzem. - Thalia a szemeit forgatta, miközben ajkai szétváltak, hogy valamiféle megjegyzést tegyen a szavaimra. Maverick szakította félbe, s ehhez nem kellett mást tennie, csak odalépnie hozzánk, és felemelnie az egyik kezét. Thalia nem mondott többet, csak a plafon felé fordította tekintetét, majd letelepedett a bőrrel borított, vajszínű kanapéra, onnan figyelt és hallgatott minket. Maverick felé fordult, elnéző mosollyal, mire a nő viszonozta azt, nagyjából ennyi volt a feszültség, a szobát újból megtöltötte a meghitt nyugodtság.

Tárgy: Re: Avery Beaumont Szomb. Okt. 14, 2017 11:30 pm

Gratulálunk, elfogadva

Darls', avagy Avery

Ejha, Avery, azt hiszem te az a fajta nő vagy, akit nem kell túlzottan félteni. Erős vagy, bátor, aki képes megvédeni magát és aki bárkivel szembeszáll - vagy legalábbis az olyan mocskokkal, mint ez az Andrew. Örülök, hogy többé nincs a közeledben, csak hogy tisztázzuk.
Tetszett az előtörténeted, a visszaemlékezés, arról nem beszélve, hogy egy kicsit én is megjelentem benne. Wink

Menj, foglald le az arcodat és majd ígérj nekem egy játékot is, kérlek! Avery Beaumont 2212491098

PB- és névfoglaló & Rangfoglaló & Képességfoglaló & Főkarakterek

Keresési feltételek

Az eredmények megjelenítése: Hozzászólások Témák
Bővített keresés