Poison After Bite

Bevezetõ
Poison After Bite
Sötét köpenyek libbennek, hatalmas tappancsnyomok tarkítják az erdő talaját, vértelen áldozatok fölé démonok hajolnak. Valahol másutt a csillagtalan, hűvös éjszakában farkasvonyítás hallatszik, kövér hold fénye tör át a sötét felhőkön keresztül. A földtől néhány méterre alaktalan lény lebeg, várva a megfelelő pillanatra, hogy a kiszemelt áldozatára vesse magát, miközben egy halandó álmát épp egy hasonló lény őrzi.
Az oldal kitalált világra épül, az egész csupán fikció, nagyrészt a legendákat vettünk alapul. Akad néhány sorozatból, filmből merített ötlet is, de saját elemekkel is tarkítottunk megújult világunkat. A Poison after bite a természetfeletti világnak ad otthont - fajok harcait, testvériségek felemelkedését, halandók átlagos életét, de akár falkák hierarchiáját is nyomon követheted. Vagy inkább a részese lennél mindennek? Gyere, csatlakozz bátran hozzánk, ahol összesen nyolc faj közül válogathatsz, de akadnak egyéb csoportok, kovenek, falkák, akik lehet, hogy éppen rád várnak. Hogy mi a teendőd? Önmagadnak lenni. Vagy kevésbé. A döntés egyedül a tiéd!
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
beszélgess bátran
Utolsó bejegyzéseink
reagok, posztok
World of Witchers

írta: Vendég
Hétf. Szept. 10, 2018 9:15 pm

Behind the Mask ~ A karakter hirdető fórum

Kedd Szept. 04, 2018 11:37 pm

Starbucks

Szomb. Aug. 25, 2018 7:30 pm

2018. augusztus

Hétf. Aug. 13, 2018 1:38 pm

Társalgó

Csüt. Aug. 09, 2018 6:46 pm

Konyha és étkező

Szomb. Aug. 04, 2018 5:09 pm

Fontos közlemények

Csüt. Aug. 02, 2018 5:16 pm

Maverick Tér

írta: Poisoner
Szer. Aug. 01, 2018 1:24 am

Golden Bowl Étterem

írta: Poisoner
Szer. Aug. 01, 2018 1:22 am

J.J. Foley's Bar & Grill

írta: Poisoner
Szer. Aug. 01, 2018 1:11 am

Irish pub

írta: Poisoner
Szer. Aug. 01, 2018 1:08 am

Kikötő és dokkok

írta: Poisoner
Szer. Aug. 01, 2018 1:07 am

Statisztika
mennyi?!
Fajok Hölgyek ♀ Urak ♂
Vámpírok 9 13
Boszorkányok 5 3
Vérfarkasok 5 9
Hibridek 1 1
Félvérek 1 0
Lidércek 3 1
Banshee-k 2 0
Emberek 7 5
Összesen 34 31
Mi is itt vagyunk
megbújva a sötétben
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs


A legtöbb felhasználó (27 fő) Kedd Júl. 31, 2018 6:36 pm-kor volt itt.

Share | 
 

 Aiden Gray

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Aiden Gray   Kedd Dec. 05, 2017 6:19 pm


Aiden Gray

"Valaha őszinte voltam. Most, hogy elvesztettem, mi vagyok?"



Becenév

azt próbáld meg...

Titulus

the hopeless honest, destined to lie

Születési hely, dátum

1993. január 4., New Jersey

Faj

vérfarkas

Átváltozás

20 évesen, a születésnapomon, Seattle utcáin

Képesség

elmebaj, őszinteség. egyik sem éppen szuperképesség, de... kinek mi jut...

Család

Nem gondolom, hogy említenem kellene bárkit. Bár a családom él, már nem érzem magam hozzájuk tartozónak... Ja, várj! Van egy macskám, aki ki nem állhat. Ezt leszámítva jó páros vagyunk.

Play by

Tyler Hoechlin




Ez az én történetem...

Alkoholista. Ártalmas. Bolond. Cinkos. Csendes. Destruktív. Ellenőrizhetetlen. Érdektelen. Fagyos. Gonosz. Határozott. Ijesztő. Józan. Kemény. Lehengerlő. Megfejthetetlen. Néma. Nyugodt. Okos. Ösztönlény. Őrült. Pofátlan. Rettenetes. Sérthetetlen. Szilaj. Találékony. Udvariatlan. Ügyeletes rosszfiú. Vagány. Zavarbaejtő.

Szavak, melyekkel régen vagy mostanában jellemeztek, jellemeznek, mégsem jelentenek semmit. Idegenek nekem, ahogyan én is idegen vagyok a világ számára. Meg se karcolják a mélyemet, felszínesek és hidegen hagynak. Sosem érdekelt különösebben, mit gondolnak rólam mások, az elmúlt időszakban meg pláne nem. Nagydarab vagyok és sportos, bár ez utóbbi egyszerűen azért, mert a mozgás is azon kevés dolgok közé tartozik, amivel levezethetem a folyton emésztő feszültség egy igen-igen kis részét. Rohadtul nem érdekel, milyen göncöt rángatok magamra, amíg rám jön, így a leglehetetlenebb és a legkonvencionálisabb kinézetet egyaránt tapasztaltsz tőlem. (Többnyire azért behatárol, hogy mi van a szekrényben, szóval a bőrkabát például erősen sanszos.) Az egyetlen állandó a fülhallgató, ha azt hajlandó vagyok kivenni a fülemből azért, hogy kommunikáljak veled, akkor becsüld meg magad. De erre nem nagyon fog sor kerülni. Többnyire borostás vagyok, karikás a szemem, arcom nyúzott: látszik rajtam, hogy megrágott és kiköpött az élet. Megint...

Nem ez az első eset, hogy úgy érzem, elvesztem, de az út, amin legutóbb megbirkóztam a problémáimmal, bezárult előttem. Már kiskamaszként is gondom volt azzal, hogyan fékezzem meg magam, de egy srácnál normális, ha verekszik párszor, nem? Addig mindenesetre annak tűnt, amíg tizenöt évesen le nem tartóztattak, mert egy hülyét még hülyébbre vertem. Felhúzott, én meg nem bírtam visszafogni magam, és a suli parkolójában nem csak az orrát törtem el, de pár helyen a koponyája is szépen megrepedt, a sípcsontjáról meg a bordáiról nem is beszélve...
Kiskorú lévén még fizetnem sem kellett, viszont kényszerűen dühterápiára kellett járnom, és az az igazság, hogy egy idő után sikerült meggyőzniük, hogy feladjam az ellenállásom és tegyek egy próbát. Jól tettem, azt hiszem. Alkalmazni kezdtem az életemben is azt, amit tanultam, és miután kiengedtek a gógyiból, sokáig nem volt több verekedésem. Persze, ehhez be kellett tartanom néhány új szabályt.
Például az őszinteségét. Nem engedhettem meg magamnak, hogy hazudjak, soha és semmilyen körülmények között. Nekem nem megy, hogy tapintatosan ne mondjak ki dolgokat: ha elhallgatok valamit, ha bennem reked, akkor előbb-utóbb úgy keres kiutat, mint a víz, ha belefagy a csövekbe: szétrepeszti azt. A nyugalmam csak látszólgaso volt, pajzs a környezetem felé, de ha hibázok, ugyanúgy megtört volna, mint az emberek alkotta tárgyak a természeti csapásoktól. Így működik a világ. A tanultakon és az őszinteségen - a kendőzetlen, nyers valóságon - túl még valamibe kapaszkodtam: a zenébe. Ez volt az én Bermuda-háromszögem, amiben elveszhettem.
A világ nem felejtetkezett el rólam, de kellően féltek már tőlem ahhoz, hogy békén hagyjanak, és ez jó volt így.

Egy év csúszással kijártam a sulit, és dolgozni kezdtem a helyi rádióban, saját műsorsávval, bár olyan lehetetlen időpontokban, amikor nyilván a kutya sem hallgatott, de nem érdekelt. Ez volt az életem, az esszenciám, nekem tök mindegy volt, hogy rajtam kívül kit érdekel vagy nem érdekel, amíg csinálhattam. Legalábbis azt hittem... azt gondoltam, ha ott van nekem a zene, a nagy és egyetemes állandó, akkor nincs szükségem másra. A valóságban viszont még mindig a családomra támaszkodtam, az anyám és a márkakurva húgom kedvéért akartam visszafogni magam, értük lett volna érdemes jobb embernek lenni.
Amikor a szüleim bejelentették - pont a születésnapomon! -, hogy elég nagyok vagyunk már ahhoz, hogy elváljanak, gyűlöltem őket. És persze a fejükhöz is vágtam, de akkor és ott még ez sem segített. Sem a trash metál, amit a kocsimban nyomattam, miután elviharzottam otthonról. Hiába autóztam, hiába káromkodtam, hiába adtam ki az érzéseimet minden lehetséges módon, amit csak javasolni tudtak a terápián, a bennem tomboló feszültség nemhogy csökkent volna, inkább egyre nagyobbra hízott, míg végül ki kellett törnie onnan. Én viszont nem törtem el, épp ellenkezőleg.
Aznap éjjel nem érdekelt, hány koponyát zúzok be, nem volt értelme visszafognom magam - ugyan, kiért tettem volna meg? Magamért?! Úgyhogy kerestem a balhét. És megtaláltam.
Megtaláltam azt, aki simán lenyomott, és még annál is többet tett: plusz egy átkot adott, ha még nem lettem volna elég nyomorult önmagamtól.

Az első átalakulás után... sokkal erősebbnek, sokkal többnek éreztem magam. És sokkal zavarodottabbnak. Mikor hazaértem, látták rajtam, hogy történt valami, és rákérdeztek.
Elmondtam. Ha rákérdeztek valamire, nem hazudtam, ez megszeghetetlen szabály volt évek óta... ez védett meg mindenkit - másokat és engem is - attól, hogy rosszabbra forduljanak a dolgok, ha már amúgy is volt elég bajunk. Akkor azonban nem segített, ellenkezőleg. Jött az újabb terápia, ezúttal pszicho. Ezt viszont, a korábbival ellentétben, gyűlöltem. Semmi értelme nem volt, és ezt tudtam is, hiszen volt összehasonlítási alapom... Ha őrült vagyok is, az nem más hibája, hanem az enyém, nekem el lehet hinni. De annak a csókának bármit mondhattam volna szerintem, az se számított volna... így hát felrúgtam a szabályokat. Nem volt több őszinteség, nem volt több újrairányítás. Új kiutat kellett találnia az engem feszítő dühnek, és jobb híján azt választottam, amit minden korombéli srác választott volna: jöhetett a mámor. Előbb csak alkohol, aztán a többi... a lefelé vezető út mindig egyszerű. Tudtam, hogy amit teszek, helytelen. Tudtam, hogy saját magamat rombolom. De azt is tudtam, hogy nekem már úgyis tök mindegy, és igazán szemét dolog a sorstól, hogy ha már megőrjít, nem teszi annyira, hogy ne tudjam magamról, hogy nem vagyok normális!

Próbálok evickélni és a felszínen tartani magam, de rohadt nehéz, fogalmam sincs, meddig bírom még. Feszítenek a titkaim, és időnként muszáj leeresztenem, kiadnom őket magamból: még mindig a droggal, piával. Amire éppen van pénzem. Egyszerűbb lenne, ha hazaköltöznék, nem az albérletben tengődnék a kínomban beújított, útról felszedett sánta macskával, ami minden adandó alkalommal fúj és karmol rám, de nem akarok a családom közelében lenni, már nem. Egyedül a zene maradt változatlan az életemben. Akár tripben vagyok, akár a valóságban (már ha ez az), a lejátszó ott lóg a fülemben, és valami mindig szól, hogy elnyomja azt a kurva hangos csendet. A többi meg? Az úgyis csak látszat. Az egész világ az...

Persze mondd ezt a csajnak, aki rám akaszkodott a kocsmában, aki láthatóan osztja az őrületem - minden részét... ha nem lennénk hasonló cipőben, talán nem hinnék a szememnek, de így muszáj.
Édes kis kapcsolatunk - haha - természetesen verekedéssel kezdődött, de hogy mivel fog végződni, az egy baszott nagy rejtély, egyelőre. Valamelyikünk talán kinyírja a másikat. Hát nem lenne vicces?


Vendég

Vendég

Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Aiden Gray   Hétf. Dec. 18, 2017 1:13 pm


Gratulálunk, elfogadva

Aiden Gray

Nocsak, nocsak... ki tért vissza! Örülök nagyon, hogy visszataláltál hozzánk, s hogy hozod nekem ezt az "úriembert", akit már nagyon vártam. Érdekes egy "kapcsolat" a miénk, az első találkozást pedig remélem sikerül befejeznünk, hogy aztán tovább tervezgessünk. Első olvasásra is megnyertél magadnak a lapoddal, így másodjára, a kisebb módosításokkal pedig még inkább. Most, hogy már Derek is gazdára lelt, még izgalmasabb szálat tudunk kialakítani, egy furcsa háromszöget, amit nem neveznék szerelminek, de az biztos, hogy megannyi lehetőséggel szolgálhat a történet szempontjából. Azt hiszem a pb és a név le van foglalva, de azért ellenőrizd kérlek, pmben pedig majd megtárgyaljuk a részleteket bounce


avatar
Vérfarkas
₰ Play by :
shelley hennig
₰ Reagok száma :
18
₰ Keresem :
nope
₰ Foglalkozás :
vadász/fegyverkereskedő

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Aiden Gray

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Peterson Gray
» Aiden & Alicia

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Poison After Bite :: Karaktereink :: Tagjaink :: Vérfarkasok-
^
ˇ