Poison After Bite
Poison After Bite

Silhouette FRPG
A fórum már nem él, helyette figyelmetekbe ajánom a Silhouette in the Darkness frpg-t,
reméljük minél többet csatlakoztok hozzánk! <3
Bevezetõ
Poison After Bite
Sötét köpenyek libbennek, hatalmas tappancsnyomok tarkítják az erdő talaját, vértelen áldozatok fölé démonok hajolnak. Valahol másutt a csillagtalan, hűvös éjszakában farkasvonyítás hallatszik, kövér hold fénye tör át a sötét felhőkön keresztül. A földtől néhány méterre alaktalan lény lebeg, várva a megfelelő pillanatra, hogy a kiszemelt áldozatára vesse magát, miközben egy halandó álmát épp egy hasonló lény őrzi.
Az oldal kitalált világra épül, az egész csupán fikció, nagyrészt a legendákat vettünk alapul. Akad néhány sorozatból, filmből merített ötlet is, de saját elemekkel is tarkítottunk megújult világunkat. A Poison after bite a természetfeletti világnak ad otthont - fajok harcait, testvériségek felemelkedését, halandók átlagos életét, de akár falkák hierarchiáját is nyomon követheted. Vagy inkább a részese lennél mindennek? Gyere, csatlakozz bátran hozzánk, ahol összesen nyolc faj közül válogathatsz, de akadnak egyéb csoportok, kovenek, falkák, akik lehet, hogy éppen rád várnak. Hogy mi a teendőd? Önmagadnak lenni. Vagy kevésbé. A döntés egyedül a tiéd!
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
A fórum bezárta kapuit
Utolsó bejegyzéseink
reagok, posztok
World of Witchers

Thousand Years  Emptyírta: Vendég
Hétf. Szept. 10, 2018 9:15 pm

Behind the Mask ~ A karakter hirdető fórum

Thousand Years  Emptyírta: Skyler Montbrai
Kedd Szept. 04, 2018 11:37 pm

Starbucks

Thousand Years  Emptyírta: Mercurius Caleb McTaul
Szomb. Aug. 25, 2018 7:30 pm

2018. augusztus

Thousand Years  Emptyírta: Edwin Pearson
Hétf. Aug. 13, 2018 1:38 pm

Társalgó

Thousand Years  Emptyírta: Catherine Parker
Csüt. Aug. 09, 2018 6:46 pm

Konyha és étkező

Thousand Years  Emptyírta: Haven L. Pearson
Szomb. Aug. 04, 2018 5:09 pm

Fontos közlemények

Thousand Years  Emptyírta: Derick Bazile
Csüt. Aug. 02, 2018 5:16 pm

Maverick Tér

Thousand Years  Emptyírta: Poisoner
Szer. Aug. 01, 2018 1:24 am

Golden Bowl Étterem

Thousand Years  Emptyírta: Poisoner
Szer. Aug. 01, 2018 1:22 am

J.J. Foley's Bar & Grill

Thousand Years  Emptyírta: Poisoner
Szer. Aug. 01, 2018 1:11 am

Irish pub

Thousand Years  Emptyírta: Poisoner
Szer. Aug. 01, 2018 1:08 am

Kikötő és dokkok

Thousand Years  Emptyírta: Poisoner
Szer. Aug. 01, 2018 1:07 am

Statisztika
mennyi?!
Fajok Hölgyek ♀ Urak ♂
Vámpírok 9 13
Boszorkányok 5 3
Vérfarkasok 5 9
Hibridek 1 1
Félvérek 1 0
Lidércek 3 1
Banshee-k 2 0
Emberek 7 5
Összesen 34 31
Mi is itt vagyunk
megbújva a sötétben
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs


A legtöbb felhasználó (27 fő) Kedd Júl. 31, 2018 6:36 pm-kor volt itt.

Megosztás
 

 Thousand Years

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Re: Thousand Years    Thousand Years  EmptyVas. Júl. 29, 2018 2:22 pm


Maddock & Novalja



Úgy érzem, megszűnt létezni az idő és a tér, de még a valóság is. Távoli zajként hallom csupán a közvetlen környezetemben történő zajokat, nem látok senki mást, csak Őt. Az ő alakja élesen körvonalazódik, míg mindenki mást csak egy színes, elmosódott foltnak érzékelek. Mi történik velem? Mi ez az egész? Miért nem.. tudom levenni róla a szemem? Mintha szép lassan sűrű köd telepedne az elmémre, miközben farkasom megveszve tombol odabent. Toporzékol, nyüszít, akaratosan ostromol, hogy tegyük azt, amit valójában akarunk. De nem lehet! Ez hülyeség, ilyen nem létezhet. Életemben nem láttam még ezt a farkast! Mégis mire fel.. reagálok akkor így rá? Azt vettem észre, míg a sörre vártam, hogy tüzetesen átvizsgálom vonásait.  Mintha a viselkedésem és a járásom is megváltozna... mintha... azt akarnám, hogy tetsszek neki? Csinosnak tartson és kívánatosnak, úgy ringatom csípőmet, míg az asztalához sétálok a korsóval és elé teszem. Majd.. mintha zavarban lennék, tűrök hátra egy adag fehér tincset a fülem mögé, lopva pillogva az erőteljes hímre.  
- Persze, máris.  
Rebegem neki enyhén remegő hangszínnel, miközben érintése nyomán azonnal végig szánkázik a gerincemen a  bizsergés. Szinte földöntúli az a vágyódás amit most érzékelek az irányába. Egyik ujjam lopva mozdul meg, s simít végig a kézfején titokban. Enyhe pír tetszeleg orcámon, majd a pusmogásra kicsit mozdítom a fejem. Mennem kéne... valahol fájdalmas arcot vágok, a pillanat tört részéig, majd mosolyogva fordulok a vendégek felé.
-No de uraim, aki a kicsit nem becsüli... az nem kap repetát!
Kacagok fel lágyan s a pulthoz sétálva leadom a rendelést, amíg pedig az készül, kicserélem a vizes kancsókat, letörlöm az asztalokat és kiszolgálom a többieket. Mindvégig lopva őt figyelve. Miért érdekel ennyire? Soha, de soha nem kötötte le így a figyelmem egy farkas sem. Ő miért volna más? Bepillantva a konyhára látom, hogy az utolsó simításokat végzik, így a vizes tálat veszem a kezembe s alkaromon egy száraz törölközővel sétálok vissza hozzá s teszem ezeket az asztal szélére.
- Szabad?  
Kérdezem ugyan, de válaszát meg sem várva, fülig pirulva veszem a puha kezembe az ő érdesebb, hatalmas kezeit. A  vízbe húzom őket s mindkét kezét gondosan megtisztítom az út mocskától, aztán szárazra törlöm. Rámosolygok, majd felnyalábolva a dolgokat és letörölve az asztalt visszasétálok, döbbent tekintetekkel övezve lépteim.


szószám ● megjegyzés Thousand Years  481114234
●●



Nova Nightingale

Nova Nightingale
Vérfarkas
₰ Play by :
Dove Cameron
₰ Reagok száma :
2

Thousand Years  Empty
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Thousand Years    Thousand Years  EmptySzer. Júl. 25, 2018 9:47 pm

Novalja & Maddock

Words:
xxx

Kicsit földbe gyökerezett a lábam, a látványra,gyönyörű. akarom, sosem éresztem ilyen ösztönös vágyat még, körbe ölel és hivogat, fúrjam a fejem a nyakába, harapjam meg és jelöljem meg, hogy megmutassam mindenkinek, hogy ő csakis az enyém. Az én nőstényem! Megbolondultam, kicsit megrázom a fejem, majd biccentek, egész biztos, hogy bajok lesznek még itt.  Fehér haj, barna szemek, amelyek egyensen a vesémbe látnak, úgy érzem, nem… a gyomromba álló görcsbe, ami leszánkázott az ágyékomig, igen… egész biztos hogy ő könnyítene ezen a hirtelen fellángoló vágyon. Nem a farkasom szerint nem hirtelen, hanem… mi ez?! Meglepetten foglalok helyet, s rendelnem sem kell, ő már hozza is ki a korsó sört nekem. Figyelem a könnyed ruganyos mozgását, a kecsességét, ami csakis a farkasok sajátja.  Másképp mozgunk mint az emberek van bennünk egyfajta óvatosság, és ruganyosság, mi tudjuk minden izmunkat használni. Leteszi elém a korsót és végig pillantok rajta, alacsonyabb nálam, mint ahogy az európai nők többsége, de ez őt valahogy bájosabbá teszi, elfér a kezemben, a karomban, fogadok, hogy pont azokon a helyeken idomulna hozzám, ahol kell… és úgy is hajlana ahogy én akarom. Embernőkkel nem vagyok együtt, mert hajlamos vagyok vadulni. Amióta élek, kitapasztaltam azt az illatot, amikor úgy érzem, óvakodnom kell a nőstényektől, valahogy nem vonzottak azok, amelyek .megtermékenyíthető állapotban voltak. Nekem, utódot? Egy is bőven elég volt. Bele a kortyolok a korsóba, pont erre van most szükségem, ilyen hosszú út után, és még kérnem sem kell, meglepett hálásan pillantok fel rá, miután letöröltem a szakállam.
- Sültet, két adagot, messziről jöttem, ha kérdeznék. – ő tudom ,hogy nem fogja szóvá tenni, de mások talán igen. S nem a pénzem múlik, de ki tudom fizetni. Hiszen kovács vagyok. – savanyúságot is, kenyér nélkül.
A kezem az ö keze felé mozdult, finoman érintettem meg a csuklóját ha tudtam, és lehunytam a szemem, az egész bőröm bizsergett, akartuk őt, mindenestől, ha képes lennék váltani, telihold nélkül, akkor itt és most áthágnék minden szabályt, minden emberit és minden farkas szabályt, nem mintha érdekeltek volna a farkasok szabályai. A falkákat jó okkal kerültem el, mindig is. Amióta átváltoztattak. De ő vonz, annyira puha, annyira nekem való, érzem a csuklóján a vére lüktetését, hozzánk tartozik! Akarom! De hallom, hogy máris túl sokáig időzik nálam, és hiába a pusmogás, tudom, hogy ő nem az a fajta lány, nőstény. Ő nem fekszik le csak úgy akárkivel mint a fogadós lányok többsége. Ő farkas. Nem pedig ember. A torkomban a gombóc egyre nő, ahogy kénytelen vagyok őt elengedni, muszáj, mert… így helyes. Én vagyok itt a vendég, a betolakodó, s erre nem árt figyelmeztetnem magam.



do or do not. there is no try.

.
Madox Smith

Madox Smith
Vérfarkas
₰ Play by :
Charlie Hunnam
₰ Reagok száma :
59
₰ Keresem :
Életem megkeserítőjét
₰ Foglalkozás :
Kovács, motor építő

Thousand Years  Empty
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Thousand Years    Thousand Years  EmptyKedd Jún. 19, 2018 9:52 pm


Maddock & Novalja



Egy újabb nap a sok közül. Egy újabb kezdettel és egy újabb véggel. Hónapok óta dolgozom ebben a fogadóban,nem akarom vesztegetni azt az időt, amit itt tölthetünk, elvégre egy idő után fel fog tűnni az embereknek, hogy nem üregszem, vagyis hogy nem úgy, ahogy ők. Mindig is itt éltem, ez volt az én hazám. Ez a falu és a mellette elterülő több hektáros erdő. Főleg az utóbbi, de mint mindenkinek, néha azért nekünk is szükségünk van pénzre, ezért vállaltam munkát a fogadóban. Noha az évek előrehaladtál vagy nekünk kell menni, vagy az embereknek, mikor szemet szúr a változatlanság. Szeretnék egy olyan völgyet, ahol csak farkasok élnek s ahonnan nem kell idővel sem elköltöznünk. Jelenleg ez a legnagyobb álmom. Ebben a kis faluban is jó ugyan, de állandó nem lehet. Meg hát... van valami dolog, valami kísértet, vagy mifene, ami miatt esténként a nők nem hajlandóak az utcára menni. Sokukat elragadta ez a valami. Emiatt... Az itt ólálkodó gonosz miatt a lányok nem vállalják az esti műszakot, én vagyok az egyetlen nőnemű ebben az időszakban, így a főnök külön hercegnőként bánik velem szinte, amiért én hajlandó vagyok rá. Igaz ő nem tudja, hogy nem éppen vagyok ember, mint ő, de ez így van rendjén. Ma is forgalmas esténk lesz ahogy elnézem, mindenhol fáradt vagy épp már félrészeg utazó és a falu alkoholgőzben edződött része is itt van már. Barna vászontopánkám kissé megviselten hordoz még a hátán, egyszerű ruhákban vagyok, piszkosfehér szoknya, foltos kötény, valaha fehérként tündöklő rojtos ing alatta, fölötte pedig barna mell alatti bőrfűző. Egy átlagos felszolgáló ebben az időben. Svéd származásomnak köszönhető szinte már fehérként ragyogó hajam pedig vonzza a vendégeket. Nyílik az ajtó, én perdülök a tengelyem körül, kezemben tálcák és korsók.
- Szép jó estét! Foglaljon csak he....
Elakadok... pillanatokig csak döbbenten meredek a hímre, a bennem lakozó nőstény farkas olyan hévvel kapja fel a fejét, hogy szinte szédülök. Mintha forogna a világ, az illata olyan erővel csapódik a tudatomnak, hogy alig bírok uralkodni magamon. Érzem, ahogy a lábaim megfeszülnek. Oda... akarnak... futni? Megrázom a fejem, ugyan már, fejemmel bökök egy szabad asztal irányába.
-Siessen mielőtt elfoglalják, mindjárt viszem a sört.
Fogalmam sincs mi történik, a farkasom szinte magából kifordulva ugrik nekem, hogy menjünk oda és üljünk az ölébe. Mi a hétszentség??? Valamiféle varázslat volna...? Érdeklődve pillantok hátra, észre sem veszem, de a szemem csillog, amikor ránézek. Milyen pompás hím... Felmarkolok egy korsót s reszketeg kézzel ingatom a csípőmet az asztalához.
-Kedves egészségére.. hozhatok még valamit?
Gyerünk, szólalj meg, mutasd a hangod... miért akarom ennyire? Ez nem normális, rendellenes. És én... mégsem akarok tenni ellene...


szószám ● megjegyzés Thousand Years  481114234
●●



Nova Nightingale

Nova Nightingale
Vérfarkas
₰ Play by :
Dove Cameron
₰ Reagok száma :
2

Thousand Years  Empty
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Thousand Years    Thousand Years  EmptyHétf. Jún. 18, 2018 8:24 pm

Nova & Madox

Words:
xxx

Svédország, kicsit közel érzem a területet a hazámhoz, mégsem akarok hazamenni, nem találom a helyem, azóta amióta mindent a hátam mögött hagytam. Keresem azt a nőt, aki megkeserítette az életem. Talán a feleségem gyűlölete is közrejátszik, hogy a mai napig nem tudom megbocsájtani neki, hogy csak alibinek használt.
Itt pedig, mintha kissé megrekedt volna az idő, utazó kovács vagyok továbbra is, rengeteg várost láttam már,s mind közül a kedvencem Róma, Velence, Franciaország marad.
Ott a nők igazán csinos holmikat hordanak, és szerencsére a szakmámban is jól fogadnak még mindig, lovakat patkolni kell, de ha mégse így volna, egész biztos megtalálom a helyemet a világban.
Információkat gyűjtve jártam keltem, különös lidércekkel harcoltam át az éjszakáimat, mind-mind tanulópénz volt, hogy jobban kiismerjem őket.
Régóta csak a lovam hátán poroszkáltam a falu felé, a fényeiket már messziről kiszúrtam, tizenöt- húsz ház talán, és egy fogadó, meg a gyűlés ház. Problémák idején ide gyűlnek a népek, és védik meg a falu lakóit, vagy itt tanácskoznak.
Nekem csak a fogadó kellett, szállást szerettem volna, ráadásul állítólag errefelé is hallottak egy különös lidércről, aki bizonyos időközönként kísérti a falvacska lakóit.
A falu határába megállva a levegőbe szagoltam, farkasok ; többen is lehetnek, nem árt óvatosnak lennem. Talán a bennem lakozó vad vezetett a fajtársaihoz, időről időre megfordultam falkák közelében, de egyikben sem bírtam megmaradni sokáig; mennem kellett. Vért kívántam, leginkább a lidércét, a fiam iránt ingadoztak az érzéseim.
Hallottam, hogy egyes házakban már rég alszanak, vagy épp bujálkodnak, netán verik az asszonyt, azért itt rámarkoltam a kantáromra, hogy ne rontsak be rendet tenni. Nem az én dolgom. A kutyák csaholtak, de ahogy elhaladtam mellettük s rájuk pillantottam, egyből elcsendesedtek.
A fogadóhoz érve kikötöttem a lovam a rúdra, a hátizsákommal, és a kovács felszereléseimmel indultam be a sörtől és egyéb szagoktól bűzlő helyiségbe, hiába érzékeny farkas orrom van. Ami belépve megcsapott rögtön, a csukódó ajtóval egyetemben, egy farkas nőstény illata, nem akármilyen illat. Érdekes, különös. Megkapó, mint egy tavaszi virágos mező. Egy pillanatra megálltam, és becsuktam a szemem is, éreztem ahogy az illat szinte körbeölel, rám mászik, megtelepedik rajtam, és végig cirógat, egészen be a mellkasomig, s onnan lejjebb kígyózik, egész más tájakat megmozgatva. Ez nem egy szokásos megkívánás volt, ez több volt, nagyon bejön az illata. Finom, és nőstényhez képest igen ingerkedő. Sose ingerelt még ennyire egyetlen illat, mint a mostani. Kinyitottam a szemem és szinte abban a pillanatban vele álltam szemközt, ő párméterre tőlem, én is pár méterre tőle, a haja gyönyörű fehér, a szemei azok a szeder fekete szemek, élénken csillogtak. Felszívtam magam, nem azért, hogy nagyobbnak látsszak, inkább, hogy ösztökéljem magam, hogy beljebb kerüljek a helyiségbe, de moccanni is alig bírtam. Nem érdekelt még a kocsma zaja sem, senki más. Az se hogy épp kintről akart bejönni valaki és elálltam az útját.
~Ki vagy te?!~
Nem-nem! Nem hordhatom a tökömben az eszem, a bosszúm! Az mindennél fontosabb!



do or do not. there is no try.

.
Madox Smith

Madox Smith
Vérfarkas
₰ Play by :
Charlie Hunnam
₰ Reagok száma :
59
₰ Keresem :
Életem megkeserítőjét
₰ Foglalkozás :
Kovács, motor építő

Thousand Years  Empty
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Thousand Years    Thousand Years  Empty

Ajánlott tartalom


Thousand Years  Empty
Vissza az elejére Go down
 

Thousand Years

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Poison After Bite :: Speciális játéktér :: Alternatív, múlt, jövõ :: Keserédes emlékezet-
^
ˇ