Poison After Bite
Poison After Bite

Silhouette FRPG
A fórum már nem él, helyette figyelmetekbe ajánom a Silhouette in the Darkness frpg-t,
reméljük minél többet csatlakoztok hozzánk! <3
Bevezetõ
Poison After Bite
Sötét köpenyek libbennek, hatalmas tappancsnyomok tarkítják az erdő talaját, vértelen áldozatok fölé démonok hajolnak. Valahol másutt a csillagtalan, hűvös éjszakában farkasvonyítás hallatszik, kövér hold fénye tör át a sötét felhőkön keresztül. A földtől néhány méterre alaktalan lény lebeg, várva a megfelelő pillanatra, hogy a kiszemelt áldozatára vesse magát, miközben egy halandó álmát épp egy hasonló lény őrzi.
Az oldal kitalált világra épül, az egész csupán fikció, nagyrészt a legendákat vettünk alapul. Akad néhány sorozatból, filmből merített ötlet is, de saját elemekkel is tarkítottunk megújult világunkat. A Poison after bite a természetfeletti világnak ad otthont - fajok harcait, testvériségek felemelkedését, halandók átlagos életét, de akár falkák hierarchiáját is nyomon követheted. Vagy inkább a részese lennél mindennek? Gyere, csatlakozz bátran hozzánk, ahol összesen nyolc faj közül válogathatsz, de akadnak egyéb csoportok, kovenek, falkák, akik lehet, hogy éppen rád várnak. Hogy mi a teendőd? Önmagadnak lenni. Vagy kevésbé. A döntés egyedül a tiéd!
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
A fórum bezárta kapuit
Utolsó bejegyzéseink
reagok, posztok
World of Witchers

Brenton 'BT' Leroy  Emptyírta: Vendég
Hétf. Szept. 10, 2018 9:15 pm

Behind the Mask ~ A karakter hirdető fórum

Brenton 'BT' Leroy  Emptyírta: Skyler Montbrai
Kedd Szept. 04, 2018 11:37 pm

Starbucks

Brenton 'BT' Leroy  Emptyírta: Mercurius Caleb McTaul
Szomb. Aug. 25, 2018 7:30 pm

2018. augusztus

Brenton 'BT' Leroy  Emptyírta: Edwin Pearson
Hétf. Aug. 13, 2018 1:38 pm

Társalgó

Brenton 'BT' Leroy  Emptyírta: Catherine Parker
Csüt. Aug. 09, 2018 6:46 pm

Konyha és étkező

Brenton 'BT' Leroy  Emptyírta: Haven L. Pearson
Szomb. Aug. 04, 2018 5:09 pm

Fontos közlemények

Brenton 'BT' Leroy  Emptyírta: Derick Bazile
Csüt. Aug. 02, 2018 5:16 pm

Maverick Tér

Brenton 'BT' Leroy  Emptyírta: Poisoner
Szer. Aug. 01, 2018 1:24 am

Golden Bowl Étterem

Brenton 'BT' Leroy  Emptyírta: Poisoner
Szer. Aug. 01, 2018 1:22 am

J.J. Foley's Bar & Grill

Brenton 'BT' Leroy  Emptyírta: Poisoner
Szer. Aug. 01, 2018 1:11 am

Irish pub

Brenton 'BT' Leroy  Emptyírta: Poisoner
Szer. Aug. 01, 2018 1:08 am

Kikötő és dokkok

Brenton 'BT' Leroy  Emptyírta: Poisoner
Szer. Aug. 01, 2018 1:07 am

Statisztika
mennyi?!
Fajok Hölgyek ♀ Urak ♂
Vámpírok 9 13
Boszorkányok 5 3
Vérfarkasok 5 9
Hibridek 1 1
Félvérek 1 0
Lidércek 3 1
Banshee-k 2 0
Emberek 7 5
Összesen 34 31
Mi is itt vagyunk
megbújva a sötétben
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég

Nincs


A legtöbb felhasználó (27 fő) Kedd Júl. 31, 2018 6:36 pm-kor volt itt.

Megosztás
 

 Brenton 'BT' Leroy

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Brenton 'BT' Leroy    Brenton 'BT' Leroy  EmptyVas. Okt. 22, 2017 12:59 am


Brenton Leroy

Warning! I'm a wolf trapped in a human body.



Becenév

Brent, Bren, BT

Titulus

Little 'clueless' wulf

Születési hely, dátum

Seattle, 1996. 07. 14.

Faj

Vérfarkas

Átváltozás

Rosszkor volt rossz helyen, és mindennek csak egy hete. A harapás óta még nem változott át.

Képesség

Nincsen birtokában semmiféle különleges képességnek, de az utca sok mindenre megtanította. Hogyan zsebeljen ki valakit észrevétlenül, miként álljon ki magáért, vagy, hogy milyen módon verje be valakinek a képét a leghatékonyabban. Egyáltalán túlélni.

Család

Az apját nem ismerte, anyja pedig drogfüggőként nem sokat tett a boldog gyermekkora érdekében. Ettől függetlenül szereti az édesanyját, és kötődik is hozzá, kitartóan remélve, hogy egy nap megváltozik, illetve elhagyja az ideiglenes paliját, aki amúgy csak tovább húzza a mélybe.

Play by

Taron Egerton




Ez az én történetem...

18+

- Motherfucker, I'm getting weird, motherfucker, yeah, let's get weird - a „kölcsönzött” kocsiban dübörgő zene szinte teljesen elnyomja a sűrű fékcsikorgásokat, ahogy újabb és újabb eszeveszett kanyarokkal pezsdítem utastársaimban és persze magamban is az adrenalint. A legutóbbi elég kerítésszaggatóra sikeredik, mármint tényleg majdnem megküldjük az egyik halloweenre kicicomázott ház patyolat fehérre mázolt kerítését, de az utolsó pillanatban el tudom rántani annyira a kormányt, hogy pusztán súroljuk gazdagék határvonalait.
- Ez király volt BT! Whoa! - Troy akkorát vág a hátamba örömében, hogy kis híján lefejelem a kormányt, ám ez sem szegi a kedvem, egy idióta módjára vihogva szelem tovább vele és Eddel a seattle-i, esőáztatta és lámpák világította utcákat. Fogalmam sincs, kié lehetett az önkényesen bérelt mustang, mindenesetre jobbat nem is választhattunk volna a város kihaltabb részein való száguldozáshoz.
- Hangosítsd már fel a zenét, tesó! - üvölt fel ismét a mellettem ülő srác, én pedig alig győzöm odébb lökdösni a kezét a konzolról.
- Így is alig hallom, mit vakerálsz! - vigyorgok rá, ő viszont tovább erősködik, én meg már csak azért sem hagyom neki, hogy a műszerfalon babráljon. Bizonyára hozzátesz felelőtlen viselkedésünkhöz a tény, hogy korábban keményen bekarmoltunk az egyik lebujban, de jelen állapotomban nem a véralkohol szintem és a biztonság kérdése izgat, egyedül Troy kezét akarom lehámozni a hangerősítőről, olyannyira, hogy egy pillanatra még a kormányt is elengedem.
- B*meg BT, mi a f*szt csinálsz?! - kiált fel mögülem Ed, és csupán ekkor jut el a tudatomig, hogy mekkora baromságot műveltem. Sietősen tapasztom vissza ujjaimat a kormányra, de már késő, a kocsi irányíthatatlanul fordul jobbra, és száguld neki egy kovácsoltvas kerítésnek, amin áthasítva, probléma nélkül süvítünk egyenesen a mögötte, hosszú méterekre elterülő épület koszos falának. Az óriási csattanást a légzsákok robaja követi, és egy oltári kellemetlen érzés a mellkasomon. Az oxigén kínzó hirtelenséggel szorul ki a tüdőmből, de mihelyst képessé válok felfogni a történteket, lassacskán levegőt is merek venni. Fogalmam sincs, hogy a bánatban nem dobtuk fel a talpunkat, azonban nem morfondírozok sokat, kikapcsolva a biztonsági övemet, kikászálódok a tropára ment kocsiból. Egy-két momentum elteltével Troy és Ed is előkerül, s bár eleinte döbbent csend terül el rajtunk, hamar eszelős nevetésben törünk ki.
- O-oké, ez volt eddig a legdurvább fuvarod! - vigyorog rám Ed, és egészen addig jóízűen vihogunk, amíg meg nem telíti a levegőt valami mélyről jövő, hátborzongató morgás. Faja, sikerült egy komolyabban őrzött magánterületre betévednünk, ugyanis, amiként alaposan hunyorogva körülnézek a sötétben, több négylábú alakja is kirajzolódik az eső után hátramaradt ködben. Azt hiszem, most vagyunk igazán nagy slamasztikában.
- Szeeent szar, Brenton, ezek kib*szott farkasok… - nyikkan meg újfent Eddie, és ahogy jobban meresztgetem a szemeimet a körülöttünk sorakozó állatokon, sajnos egyet kell, értsek a haverommal, ezek tényleg nem bolhás kis németjuhászok az alpesi legelőkről.
- Mi a kénköves szart keresnek a városban farkasok? Baszki, bárkié ez a hely, annak elmentek otthonról... J-jól van, ne szarjunk be, szálljunk vissza a kocsiba, de csak lassan - magyarázom egy nagyobb nyelést követően, ám mintha megértették volna a szavainkat, egy szempillantásnyi időt sem hagynak a menekvésre, minden figyelmeztető előrejelzés nélkül támadnak nekünk.

Innentől kezdve elmosódnak előttem a történések, hamar a földre kerülök, és érzem, ahogy az egyik fenevad a lábamba mar. Felüvöltök a fájdalomtól, de még azt a terrort is képes felülírni a látvány, ahogy az orrom előtt cincálják szét Troyt és Eddie-t. Nem vagyok ura a testemnek, torkom szakadtából ordítok, rúgok, kapálózok, mindent igyekszem megtenni annak érdekében, hogy megszabadulhassak a bundás szörnyetegektől, viszont a mozdulataim zömét harapással, semmint hátrálással fogadják a dögök. Bármennyire is álszent és beszari dolog, a létező összes istent felsorolom magamban és felváltva kiabálom a nevüket, fohászkodva a kegyelmükért és a segítségükért.
Aztán hirtelen abbamarad minden, a farkasok kusza morgásai megszűnnek, fogaik pedig elengedik a több helyen is kicsipkézett bőrömet. Hogy a könnyeimtől vagy a fájdalomtól, azonban már csak homályosan tudom kivenni, ahogy az egyik megtermettebb, csokoládébarna társuk acsarkodva tereli szét a többieket a közelemből. Minden idegszálammal próbálok eszméletemnél maradni és küzdeni az életemért, a végkifejletről mégis lemaradok, szemhéjaim ólomsúllyal húzódzkodnak lefelé, egészen addig, amíg el nem sötétül előttem minden.


***


Idegőrlő, ritmusos pityegésre ébredek. A szemhéjaim komoly erőfeszítések árán hajlandóak csupán felnyílni, de szinte rögtön vissza is záródnak az erős, fehér fény miatt, aminek tuti eltökélt célja, hogy megvakítsa az embert. Erőtlen, halk nyögéssel próbálkozom meg újra a procedúrával, ezúttal lassú körültekintéssel szoktatva látásomat az áldatlan állapotokhoz.
- Hát felébredtél - az ismeretlen és hirtelen felcsendülő hang okán ismét túlzott gyorsasággal pattannak ki a szemeim, viszont most nem csukom vissza őket, ha törik, ha szakad, kitartóan meresztgetem őket az ágyamtól nem messze ücsörgő, számomra teljesen idegen fazonra.
- Maga meg kicsoda? - nyögöm ki porzó torokkal, és pusztán ekkor tűnik fel, hogy mennyire rohadtul fáj mindenem. Várjunk, kórházban vagyok? Kezdenek visszatérni az emlékeim az átmulatott estéről, és a farkasokról a városban…
Szentségtelen kib*szott farkasok! Troy és Eddie… Elfog a hányinger, mégis leküzdöm valahogy a kényszert magamban, hogy az ölembe űzzem a gyomrom tartalmát.
- Mondd, Brenton, hiszel a természetfelettiben? A vérfarkasokban? - teszi fel a kérdést, mintha a világ legtermészetesebb dolga volna a tini-sorozatokból ismert bolhásokról csacsogni, miután alig, hogy túléltem egy farkas támadást. Kell néhány másodperc, amíg leesik, nyilván viccel velem. Én pedig nagyon nem vagyok humoros hangulatomban.
- Takarodjon a szobámból… - felelem hidegen, ökölbe szorítva kezeimet a takarómon. Már nyitná is a száját, gondolom, hogy visszakozhasson, de elég a nővérhívó gomb felé nyújtanom az ujjaimat, és egy kimért biccentéssel felkel a székéből, aztán csendben távozik a helyiségből. Néhány pillanatig némán meredek a fehérre mázolt, csukott ajtóra, visszahúzva közben a kezemet, majd egy hatalmas sóhaj formájában engedem ki a tüdőmet feszítő levegőt. Mégis mi a franc volt ez?
Fogalmam sincs, azonban hiába próbálom győzködni magamat arról, hogy valami félnótással volt dolgom, egyszerűen nem hagy nyugodni az a természetes és beletörődő nyugodtság, ahogy az imént beszélt. Vérfarkasok? Természetfeletti?
Ó, Brenton, mit szartál el ennyire az életben…?


Vendég

avatar
Vendég

Brenton 'BT' Leroy  Empty
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Brenton 'BT' Leroy    Brenton 'BT' Leroy  EmptyVas. Okt. 22, 2017 9:05 pm


Gratulálunk, elfogadva

Brenton Leroy

Elkényeztettek itt a jobbnál jobb lapokkal, komolyan, fantasztikusak vagytok! Brenton 'BT' Leroy  481114234  Ami a lényeg, egy nagyon lendületes és izgalmas karakterlapot sikerült összeraknod és egy olyan karaktert felépítened akiben rengeteg lehetőség és meglepetés lakozik, ha sikerül kibontakoznod! Az írásmódod szép és egyenes, sikerült fentartanod az érdeklődésem az utolsó írásjelig és nagyon kíváncsi vagyok hogy fog ezek után alakulni a sorsod, remélem valamelyik karakteremmel majd keresztezik is egymást az útjaink, de addig is...  bounce
Nincs okom tovább feltartani, irány foglalkozni aztán hódítsd meg a játéktered és derítsd ki mi is történt veled valójában!  Brenton 'BT' Leroy  1568662372

Vendég

avatar
Vendég

Brenton 'BT' Leroy  Empty
Vissza az elejére Go down
 

Brenton 'BT' Leroy

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Poison After Bite :: Karaktereink :: Tagjaink :: Vérfarkasok-
^
ˇ