Poison After Bite

Bevezetõ
Poison After Bite
Sötét köpenyek libbennek, hatalmas tappancsnyomok tarkítják az erdő talaját, vértelen áldozatok fölé démonok hajolnak. Valahol másutt a csillagtalan, hűvös éjszakában farkasvonyítás hallatszik, kövér hold fénye tör át a sötét felhőkön keresztül. A földtől néhány méterre alaktalan lény lebeg, várva a megfelelő pillanatra, hogy a kiszemelt áldozatára vesse magát, miközben egy halandó álmát épp egy hasonló lény őrzi.
Az oldal kitalált világra épül, az egész csupán fikció, nagyrészt a legendákat vettünk alapul. Akad néhány sorozatból, filmből merített ötlet is, de saját elemekkel is tarkítottunk megújult világunkat. A Poison after bite a természetfeletti világnak ad otthont - fajok harcait, testvériségek felemelkedését, halandók átlagos életét, de akár falkák hierarchiáját is nyomon követheted. Vagy inkább a részese lennél mindennek? Gyere, csatlakozz bátran hozzánk, ahol összesen nyolc faj közül válogathatsz, de akadnak egyéb csoportok, kovenek, falkák, akik lehet, hogy éppen rád várnak. Hogy mi a teendőd? Önmagadnak lenni. Vagy kevésbé. A döntés egyedül a tiéd!
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
beszélgess bátran
Utolsó bejegyzéseink
reagok, posztok
Kikötő és dokkok

Kedd Jún. 19, 2018 10:56 pm

Thousand Years

Kedd Jún. 19, 2018 9:52 pm

Földszint

Hétf. Jún. 18, 2018 9:23 pm

Silhouette FRPG

Vas. Jún. 17, 2018 10:40 pm

Nova Nightingale

Hétf. Jún. 11, 2018 5:44 pm

I.N.F.E.C.T.E.D.

írta: Vendég
Szomb. Jún. 02, 2018 1:35 pm

Elkészültem!

Vas. Május 27, 2018 10:36 pm

Starbucks

Vas. Május 20, 2018 5:03 pm

Chicagoba be- és kivezető út

Pént. Ápr. 13, 2018 2:37 pm

Csocsó és biliárd terem

Szomb. Ápr. 07, 2018 5:19 pm

Néptelen sikátorok

írta: Josh Taylor
Szomb. Ápr. 07, 2018 3:02 pm

Heart of Europe

írta: Vendég
Szer. Ápr. 04, 2018 7:27 pm

Statisztika
mennyi?!
Fajok Hölgyek ♀ Urak ♂
Vámpírok 9 13
Boszorkányok 5 3
Vérfarkasok 5 9
Hibridek 1 1
Félvérek 1 0
Lidércek 3 1
Banshee-k 2 0
Emberek 7 5
Összesen 34 31
Mi is itt vagyunk
megbújva a sötétben
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs


A legtöbb felhasználó (16 fő) Szomb. Okt. 14, 2017 9:24 pm-kor volt itt.

Share | 
 

 Angela Hayley Witcher

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Angela Hayley Witcher   Vas. Okt. 08, 2017 5:01 pm


Angela Hayley Witcher

I'm having fun, don't put me down
I'll never let you sweep me off my feet
This time baby,
I'll be bulletproof



Becenév

Hell, Angel

Titulus

fearless doll

Születési hely, dátum

Franciaország, Párizs,
1994. április 2.

Faj

ember
később lidérc

Átváltozás

not yet.

Képesség

A rettenthetetlen -- Angela egyáltalán nem érez félelmet. Csodálkozva tekint rettegő embertársaira, miközben ő még csak egy kis félelemmorzsát sem tud érezni. Maga sem tudja, milyen tehetséggel áldotta meg a sors, csak azt érzi, hogy nem érzi. Környezete mindig is furcsa tekintettel nézett a vakmerő lányra, mindig magabiztos volt, aki kacagott minden veszélyre. Amitől mások megfutamodtak, ő szem rebbenés nélkül véghez vitte. Ezért védelmezte olyan bőszen a testvére és ezért is passzol olyan tökéletesen a LA Morte villa recepciójába, hiszen nem fél a munkaadóitól, épp ezért nagyon közvetlen és barátságos velük. Ez a tulajdonsága már többeknek is feltűnt, kíváncsian várják milyen határokig lehet feszegetni a lány képességét. Idővel képes lesz ezt a félelementességet másikra is kiterjeszteni, de minél több embert von be a hatókörbe, annál megerőltetőbb és fárasztóbb fenntartania ezt az állapotot. Angela képessége érintkezéssel erősebb és tartósabb, de már a közelében tartózkodnak azok, akiken használja.

Család

Amelié LaClaude & George Witcher; szüleim;
Fél éve megszakítottam velük a kapcsolatot. Nem romlott meg a viszony, szimplán az új munkám követeli meg, hogy elszakítsam magam, mindentől és mindenkitől aki megsérülhet. De azt se mondanám, hogy vizesre sírom a párnám éjszakánként, már évek óta nem szoros köztünk a viszony...

Frankie Witcher, bátyám;
Nyomtalanul eltűnt, nyakig hagyott engem és az ikertesómat a szarban.
Nincs több mondanivalóm.

Lilly Eden Witcher; ikertestvérem;
Nem maradt más nekem, csak az ikernővérem, aki szintén benne hagyott nyakig abban a bizonyosban, aztán egy évvel ezelőtt visszatért és azt hitte ketrecbe zárhat... Azt hitte, megvéd, miközben csak megfojtott. Még Ő papolt nekem veszélyekről, és különleges képességekről, amikor hagyta magát megvezetni, majd miután olyan kulimászba keveredett, amiből már nem tudott kimászni, azt hitte megvan minden joga az én szabadságomat megnyomorítani...
Hatalmasat tévedett, a kedves és jámbor húgica messzire vándorolt, abban a pillanatban amikor Lily lelépett azzal a vámpírral és azóta sem tért vissza.

Play by

Deborah Ann Woll




Ez az én történetem...

... Meséljen magáról, milyennek tartja a jellemét?
Hogyan írná le önmagát?...
Céltudatos vagyok, de ennek ellenére nem kegyetlen. A céljaim érdekében sok mindenre képes vagyok, feszegetem a határokat, de nem süllyedek mélyre és nem lépek át bizonyos korlátokat. Jó megfigyelő  hírében állok, nem tartom bűnnek, hogy ezt a tulajdonságomat ki is használom. Nem áll tőlem messze a ravaszság, de szeretem stílusosan intézni ügyes-bajos dolgaimat, nem  süllyedek le alantas szintekre. Tudok uralkodni az érzéseimet, bár nem a végletekig, ha nagyon dühös vagyok akkor azt képtelen vahyok magamban tartani. Ha valaki közel kerül hozzám a végletekig hűséges és védelmező vagyok.
Sokszor nem értem a körülöttem élőket és ez a félelmeikből fakad. Valószínűleg velem lehet valami probléma, mert én magamban csak kuncogok azon mennyit tudnak parázni a környezetemben. Valószínűleg amikor a rettegéseket osztogatták én valahol máshol állhattam sorba, mert nekem nem okoznak gondot az ilyen helyzetek. Könnyen ismerkedek, játszi könnyedséggel ugrom bele meredek helyzetekbe és nagyon jól boldogulok velük. Többek között ezért is én dolgozom vámpíroknak és nem a többi jelentkező. Vetélytásrsaimat átjárta a rettegés, de én egy cseppnyit sem tartom félelmetesnek munkáltatóimat. Jó, jó van bennük valami halálos gyönyörűség, amitől ha normális lennék futva menekülnöm kéne, de én szeretek velük lenni. Számomra pont olyanok, mint bárki más, könnyen szót értek velük és nem esik nehezemre akár hozzájuk érnem vagy jókedvűen elcseverészni velük, ha engedik. Persze nem vagyok tolakodó, tudom hol a helyem jelenleg, de remélem ez változni fog és én is közéjük tartozhatok majd.
Az emberek hajlamosak egy könyvet a borítójáról megítélni. Ez az a gyarlóság amit mindennél jobban megvetek, de ügyesen használom ki. Ha rámnézek egy szép pofit, karcsú testet és kerek, feszes idomokat látnak. Bele sem akarnak gondolni, hogy a bájos babaarc és a nőies külső mögött bármi több lapulna. Pedig mit számít, ha hófehér makulátlan bőrőd van, hatalmas, nyílt kék tekinteted és telt ajkaid és helyes szépség pöttyöd van, ha nem tudod okosan felhasználni, ha kell. Én feltudom, bár rettenetesen sérti az önérzetemet, hogy a külsőm is kell ahoz hogy érvényesülni tudjak. Tudom magamról, milyen hatást váltok ki az emberekből, ha a helyzet megkívánja tudok kislányos bájt árasztani vagy éppen olyan lehengerlő csábító energiát amitől megvesznek az emberek. Ez nem más mint helyes öltözék választás és hozzáállás kérdése. Ha van egy kis esze bárki képes rá. Nem is vagyok büszke ha ezt alkalmazom, de azért lelkiismereti problémát. Az élet ilyen, ha céljaid vannak kénytelen vagy törtetni. Én igyekszem úgy csinálni, hogy minél kevesebb kárt okozzak, nem szokásom megalázni másokat, főleg nem azokat akik közel állnak hozzám.
Persze, nem a kezdetektől fogva vagyok ilyen. Régebben egy csupa szív és kedves lány voltam, félénk és nagyon naiv. Örömmel hajtottam fejet a szüleim és az ikernővérem akaratának, de az élettől kapott pofonok és az hogy a családom tagjai sorban egymás után hagytak mindig benne a legnagyobb szarban alaposan megtanította a leckét: sose támaszkodj másra csak magadra. Sokáig tartott, de erősebb lettem, és nincs az a felsőbb hatalom - se a nővérem, sem más -, aki miatt újra fejet fogok hajtani. Soha. Többé.

Mint említettem kecses, arányos alakom van, ehhez 175 centiméteres magasság párosul, ami mondható átlag felülinek, de ez nem akadályoz meg abban, hogy magassarkút viseljek. Nem vagyok divatguru, de tudom mi áll jól nekem, az elegáns ugyanakkor praktikus összeállításokat kedvelem. A kevesebb néha több, nem szeretem a hivalkodást, csak kevés ékszert hordok és vibráló színeket is csak ritkán látni rajtam. Hosszú vöröses szőke hajamat általában kibontva hordom, természetes hullámokban omlik a hátam közepéig. Nem vagyok túlzottan tehetséges hajszobrász, de pár fonatot és egy copfot még én is képes vagyok elkészíteni, ha olyan kedvem van. Szerencsés alkat vagyok, 26 éves létemre smink nélkül beillek akár 18 évesnek is, de általában szem-hangsúlyosan festem ki magam; a rúzsokat nem igazán kedvelem.
Ő és még valami! Lehet tudom, hogyan kell a külsőmet felhasználni a céljaim érdekében és ezt meg is teszem, de sosem megyek egy bizonyos szint alá. Hogy érthetőbb legyen: soha, de soha nem bocsájtom árúba a testem. Szép vagyok, és olykor számító, de nem ribanc.

...Kedves Naplóm!...
Mindenki retteg valamitől. Mindenkinek megremeg a térde és kiveri a víz valamitől. Én mindegyiken csak mosolygok...
Én nem tudom milyen félni...

2002. augusztus 23.
Valahol Franciaországban
- Hell, gyere menjünk innen!
Értetlenül pillantok vissza a vállam felett. Ikernővérem arcáról, csak úgy süt, hogy mindjárt összecsinálja magát a félelemtől. Furcsa érzés, mintha tükörbe néznék, eltekintve a ténytől, hogy nekem sose ült ilyen kifejezés az arcomon. Én halálosan nyugodt voltam, miközben egy szikla peremén ácsorogtam, előttem végtelenül terült el a tenger, barátságos hullámokkal mosta a falat, aminek a tetejéről néztem a mélybe. Nem volt ebben semmi félelmetes, csak gyönyörű. Megnyugtató. Nem értem Lily, miért csinálja a fesztivált, ha az ő ötlete volt ez az egész. Sejthette volna, hogyha sziklákról akar ugrálni, ahhoz magasság is jár. Megbabonázva bámultam magam alatt a habokat, szőke fürtjeimet kacérkodó szél fújta a vállam mögé. A tincsek vöröses-aranyként csillogtak a napsütésben. Ujjaim bizseregtek a várakozástól, az adrenalin lassacskán szivárgott keresztül a véráramomban.
- Ugyan Lily! Gyere! - kiálltottam neki vissza, szemeim izgatott szikrákat szórtak a vállam felett. Nővérem arca falfehér volt, miközben igyekezett minél távolabb hátrálni a peremtől. Nem mert visszajönni értem, pedig láttam a szemében az aggodalmat. Már ő is tudta, amit én az elejétől fogva. - Akkor egyedül ugrom le, gyáva kukac! Lent találkozunk!
Rákacsintottam, majd tekintetemet előreszegeztem a csillámló látóhatár szélére. Habozás nélkül ugrottam...
A zuhanás varázslatos volt. A nevetésem sokáig visszhangzott még a hullámok felett, még a becsapódás után is...

2008. november 3.
Chicago, Szalagavató After Party
- Ismered azokat a srácokat? - kérdezem legjobb barátnőmet, a poharam pereme fölött. Tekintetem nem engedi el a rám meredő fiú szemét. Kitartóan szemezünk, miközben magabiztosan támasztom a pultot. Isobel követi a tekintetem, majd megrázza a fejét. Vállat vonok, és kortyolok még egyet az italomból. Nem kerüli el a figyelmemet, hogy Mr. Jóképíű barátja, meg a mellettem álló lányról nem tudja levenni a szemét, nem sokat teketóriázok az elkövetkezendőn. Felhajtom az italom és ravaszkás mosollyal nézek Isobelre.
- Akkor mutatkozzunk be! - mondom egyszerűen, majd választ sem várva kézen ragadom a szinte sokkos állapotba kerülő csajt és húzom magammal. Furcsa bizssergés fut végig a karomon, ami arra kéztet hogy nézzek hátra. Barátnőm arca kipirult az izgalomtól, de szinte alig látható izzadságréteg ült ki az ajka felé. Szeme hatalmas tányér. Csak a bolondok nem látják, hogy fél. Alaposan magamba nézek, de én csak izgalmat érzek, hogy kacérkodhassak egy kicsit azzal a srácra. Félelemnek még csak a hírét sem látom. Azt se tudom az milyen...
Lassítok a lépteimen, elegáns mozdulattal hátra vetem szőke fürtjeimen és bíztató mosolyt villantok Belre, bátorítóan megszorítom a kezét amit még mindig markoltam. Másik kezemmel óvatosan megigazítok egy szökevény tincset és kicsit anyáskodva csipkedem meg az arcát.
- Ne aggódj, nem fognak megenni! - suttogom a fülébe - Gyönyörű vagy, és szemmel láthatólag bejössz annak a másiknak!
Isobel szeme kétkedve csillan fel, még mindig fél egy kicsit, de a kíváncsiság felülír mindent, szinte alig észrevehetően pillant át a vállam felett. Az arcán szétterülő félénk mosoly mindent elmond. Hisz nekem. Hát persze, mivel sose hazudnék neki.
Keze megremeg az enyémben, miközben újra elindulok. Nem értem miért fél.
- Sziasztok fiúk...

2015. május 30.
Chicago, La Morte villa
Meglepetten bámultam az elémtáruló látványt. Hatalmas terem közepén álltam, három trón magasodott fölém. Minden ragyogó fényárban úszott, pedig lent voltunk a föld alatt. Előttem egy hosszú fekete hajú férfi tapadt rá egy fiatal nő nyakára. A lány sikítozott, amíg volt benne erő, aztán elhallgatott. Piros cseppek potyogtak a padlóra, miközben a sápadt köpenyes fickó egyenesen a szemembe bámult. Lefagyva néztem fakrasszemet a fátyolos karmazsin tekintettel. Minden tökéletesen látszott az arcomon, legfőképpen a döbbenet, de nem féltem. Éppen szárazra szívott előttem ezt a szerencsétlent egy vámpír, de egy percre sem rándult görcsbe a gyomrom a rettegéstől, nem vert ki a jeges víz és a térdem sem akart összecsuklani. Ugyan olyan szög egyenes háttal, magabiztosan álltam a két lábamon, mint eddig. Körülöttem mindenhonnan vörös tekintetek villantak rám érdeklődve, unottan vagy éppen ellenségesen és én nem tudtam hogy kell félni.
Miután a vámpír, a főnök, végzett a nővel kis undorral az arcán lökte el magától a holttestet. Abban a pillanatban egy megtermett lény szaladt be a terem közepére és úgy dobta a hátára a néhai maradványait mintha csak egy zsák pihetoll lenne. A fónök szeme még mindig rajtam volt, ajkai széles - és meglehetősen véres- mosolyra húzódtak. Őszinte érdeklődéssel vizslatta az arcomat, aztán egyszer csak elégedetten csapta össze a tenyerét.
- CSodálatos, Angela... Szabad...? - hangja negédes volt, kezét maga elé nyújtva várt. Még mindig a legkisebb félelem vagy vészcsengő hangja nélkül szeltem át a köztünk lévő távolságot. Életem legszűreálisabb állásinterjúja, az már biztos - gondoltam, miközben kezemet a papírvékony bőrre helyeztem. Tekintetem még mindig a férfiéba fúródott. A vér alatt, gyönyörű volt. Kegyetlen, de az egyik legszebb lény akit valaha láttam. Pár percig néma csendben szorongatta a kezem, miközben arcán egyre több érdeklődés és elégedettség ült ki. Valami nagyon tetszett neki, amit én nem láttam. És még mindig nem féltem a vértől csöpögő ajkaktól.
- Drága kisangyalom! Hát nem csodálatosan illik hozzá a neve? - kérdezte, miközben a háta mögé pillantott másik két furcsa szerzetre. Azok unottan, illetve ellenségesen rám bámultak, majd figyelmemet megint az előttem álló foglalta le. - Érdekel még az állás, kedvesem?
A szívem hatalmasat dobbant az örömtől. Kiszabadultam. Lily nem parancsolhat nekem többé, nem próbálhat bezárni a házunkban. Nem kell többet hallgatnom az álszent beszédeit, hogy minden az én érdekemben történik, a biztonságom a legfontosabb. Mintha én léptem volna le egy szinte ismeretlen férfival... Mintha én hagytam volna cserben őt, egy vámpír kedvéért... Mintha engem erőszakoltak volna meg, és változtattak volna át egy olyan lénnyé, amivé sose akart válni...
Soha. Többé.
- Mikor kezdhetek?


avatar
Ember
₰ Play by :
Deborah Ann Woll
₰ Reagok száma :
4
₰ Keresem :
Rhys La Morte
végzet - kiképzőmester - vonzódás

La Morte Suicide Squad
személyzet - különleges képességek - munkatársak

₰ Foglalkozás :
La Morte recepciós

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Angela Hayley Witcher   Szomb. Okt. 14, 2017 10:08 pm


Gratulálunk, elfogadva

Angela Hayley Witcher

Egészen egyedien mutattad be a karaktered, maga az előtörténet sem szokványos, de épp emiatt volt élvezetes olvasni. A karaktert régen is szerettem, így átdolgozva pedig még szuperebb lett, csak gratulálni tudok hozzá. Alig várom, hogy játéktéren a képességed, és az ötleteid is kibontakozhassanak, akkor a karakter is még érdekesebb lesz, bár abból már sem volt volt hiány! Az írási stílusod imádom, de ezt már nyilván nem először hallod tőlem, semmi akadálya, hogy elfogadjalak, és tovább engedjelek. <3


avatar
Ember
₰ Play by :
claire holt
₰ Reagok száma :
5
₰ Keresem :
₰ Foglalkozás :
társtulajdonos egy ajándékboltban

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Angela Hayley Witcher

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Tévésorozatok
» Graham & Hayley - friss hús

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Poison After Bite :: Karaktereink :: Tagjaink :: Emberek-
^
ˇ