Poison After Bite

Bevezetõ
Poison After Bite
Sötét köpenyek libbennek, hatalmas tappancsnyomok tarkítják az erdő talaját, vértelen áldozatok fölé démonok hajolnak. Valahol másutt a csillagtalan, hűvös éjszakában farkasvonyítás hallatszik, kövér hold fénye tör át a sötét felhőkön keresztül. A földtől néhány méterre alaktalan lény lebeg, várva a megfelelő pillanatra, hogy a kiszemelt áldozatára vesse magát, miközben egy halandó álmát épp egy hasonló lény őrzi.
Az oldal kitalált világra épül, az egész csupán fikció, nagyrészt a legendákat vettünk alapul. Akad néhány sorozatból, filmből merített ötlet is, de saját elemekkel is tarkítottunk megújult világunkat. A Poison after bite a természetfeletti világnak ad otthont - fajok harcait, testvériségek felemelkedését, halandók átlagos életét, de akár falkák hierarchiáját is nyomon követheted. Vagy inkább a részese lennél mindennek? Gyere, csatlakozz bátran hozzánk, ahol összesen nyolc faj közül válogathatsz, de akadnak egyéb csoportok, kovenek, falkák, akik lehet, hogy éppen rád várnak. Hogy mi a teendőd? Önmagadnak lenni. Vagy kevésbé. A döntés egyedül a tiéd!
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
beszélgess bátran
Utolsó bejegyzéseink
reagok, posztok
Kikötő és dokkok

Kedd Jún. 19, 2018 10:56 pm

Thousand Years

Kedd Jún. 19, 2018 9:52 pm

Földszint

Hétf. Jún. 18, 2018 9:23 pm

Silhouette FRPG

Vas. Jún. 17, 2018 10:40 pm

Nova Nightingale

Hétf. Jún. 11, 2018 5:44 pm

I.N.F.E.C.T.E.D.

írta: Vendég
Szomb. Jún. 02, 2018 1:35 pm

Elkészültem!

Vas. Május 27, 2018 10:36 pm

Starbucks

Vas. Május 20, 2018 5:03 pm

Chicagoba be- és kivezető út

Pént. Ápr. 13, 2018 2:37 pm

Csocsó és biliárd terem

Szomb. Ápr. 07, 2018 5:19 pm

Néptelen sikátorok

írta: Josh Taylor
Szomb. Ápr. 07, 2018 3:02 pm

Heart of Europe

írta: Vendég
Szer. Ápr. 04, 2018 7:27 pm

Statisztika
mennyi?!
Fajok Hölgyek ♀ Urak ♂
Vámpírok 9 13
Boszorkányok 5 3
Vérfarkasok 5 9
Hibridek 1 1
Félvérek 1 0
Lidércek 3 1
Banshee-k 2 0
Emberek 7 5
Összesen 34 31
Mi is itt vagyunk
megbújva a sötétben
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs


A legtöbb felhasználó (16 fő) Szomb. Okt. 14, 2017 9:24 pm-kor volt itt.

Share | 
 

 Isabel Raymond

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Isabel Raymond   Szomb. Okt. 14, 2017 9:52 pm


Isabel Raymond

"Most először érezte, hogy joga van a saját szenvedélye és nem mások kedve szerint élni. Joga van tévedni is... és mersze is volt, hogy felborítson maga körül mindent."



Becenév

Isa

Titulus

angel with a haunted heart

Születési hely, dátum

1995. 04. 28.

Faj

ember

Átváltozás

még nem

Család

Geoffrey Raymond(édesapám) - Sokat van távol otthonról, de a kapcsolatunk ettől függetlenül tökéletes, nem egy szokványos apa-lánya viszony. Apu egyszerre képes tiszteletet és szeretetet kivívni még belőlem is, talán ő az egyetlen ember, akihez szorosabb érzelmi viszony fűz, végtére is minden lánynak az apja az első szerelme - számomra pedig mindig ő marad az egyetlen férfi, akit mindennél jobban szeretek. Még édesanyámmal sem olyan jó a kapcsolatom, mint vele, azt hiszem a legtöbb tulajdonságom apámtól örököltem.
Clarissa Raymond(édesanyám) - Apámhoz hasonlóan ő sincs sokat otthon, gyakran elkíséri az üzleti útjaira, bár gyakran unszolnom kell, s csak azért érti meg, miért, mert apám is kedveli a magányt. Egy felelősségteljes, határozott asszony, nyilván emiatt lettem én is talpraesett. Emellett gondoskodó, megértő, igazi anya figura, csakhogy épp ő tiszteletben tartja a magánszférámat, egyáltalán nem tolakodó.
Damien Brice - Ő az a vámpír, akit nem tudok hova tenni, akiről nem tudom leírni, milyen kapcsolatban áll velem. Valamiféle pártkapcsolat szerűség, azt hiszem... Teljesen magába bolondított, mellett gyakran eltűnik a racionális énem, képes elvenni az eszem és kihasználni, hogy képtelen vagyok gondolkodni a közelében. Egy szadista dög, akitől nem áll távol a fizikai és érzelmi bántalmazásom, mégis képes volt elérni, hogy teljesen a rabja legyek.

Play by

Claire Holt




Ez az én történetem...

Előttem állt, teste a falnak préselte az enyémet, keze a nyakamra kulcsolódott finoman, míg másikkal gyengéden cirógatta arcom. Értetlenül, kissé riadtan meredtem a szemeibe, nem tudtam feldolgozni a kettős érzelmeket, amiket az ő arckifejezéséről olvastam le, és amik bennem keletkeztek a látványra. Hűvös ujjai érintésén megborzongtam, egész testem libabőrben úszott, a fejbőröm pedig bizsergett az idegességtől. Mindeközben a nyugalom is elárasztott, amiért ilyen közel tudhattam őt magamhoz. Soha ezelőtt nem érintett még így, nem nézett a szemeimbe ilyen nyíltan, nem kapkodta a levegőt, annak ellenére, hogy szükségtelen számára a halandókat éltető oxigén. Reszkettem, remegő kezem lassan csúsztattam a mellkasára, nyaka, és felsőtestének egy része kikandikált a sötét pulóverből. Gyönyörűnek találtam, ahogy már a legelső alkalommal is. Nem számított, hogy gyilkosságot követett el, nem ítéltem el amiatt, amit nap, mint nap tesz. Abban a pillanatban, ahogy megláttam őt, véres ajkakkal, skarlát színben úszó szemekkel, egy női holttesttel a karjai közt, megtanultam élni ezzel, az életem részének tekintettem a férfit, jóllehet csak néhány másodpercig láttam. Aztán egy suhanás, és egyedül találtam magam a sikátor végében, levegő után kapkodva öleltem át saját testem, néhány kósza, elszabadult hajtincsem tarkóm, és nyakam nyirkos bőrére ragadt. A levegő belém szorult, valahol a tüdőm és a torkom közt félúton megakadt, és nem szándékozott kikívánkozni onnan jó darabig.
Az emlékektől összerándult a gyomrom, a lehető legapróbbra zsugorodott, a torkomban pedig gombóc növekedett, elzárta a nyelőcsövem, így a számban összegyűlt nyál miatt úgy éreztem, fuldoklom. Kezét elvette az arcomról, csuklómra tekeredő ujjai éreztették velem mennyire dühös. Szorítása oly erős volt, könnyeket csalt a szemembe, de egy szót sem szóltam, tűrtem a fájdalmat, mert a lelkemben az űr, melyet rettegésem szült, hogy valaha elveszíthetem Őt, sokkal pusztítóbb volt számomra. - Menj el, Isabel! - A parancsoló, rideg szavak sem ijesztettek el, a könnyeimet lenyelve ráztam meg a fejem, és amennyire csak tőlem telt, határozottan a vörösen izzó szemekbe meredtem. Látta rajtam, én bizony nem tágítok, így eleresztett, ám el is lökte magát tőlem, olyan erővel, hogy hátam újra a falnak csapódott. Hátat fordított nekem, és mélyen magába szívott egy adag levegőt. - Tűnj innen! - Haragja most már sokkal töményebben sújtott, szavai hatalmas és erős kezek voltak, amik arcul csaptak, szinte érezhető volt a fájdalom, ami bennem tombolt, olyannyira, hogy nem törődtem semmivel, előrébb léptem, és a karjára kulcsoltam az ujjaim, mintha halandó erőm elegendő lenne, hogy itt tudjam tartani. - Nem! - Ezúttal rajtam volt a sor, hogy dühös legyek, és egyáltalán nem érdekelt, mit fog tenni velem ez a lépésem után. A dühöm sokkal elsöprőbb volt, mint bármi, amit eddigi életem során éreztem, egyedül a szerelem felett nem tudott győzedelmeskedni, amit a férfi iránt éreztem. Gyakran befészkelte magát a gondolat a fejembe, miért küzdök ilyen erősen, miért ragaszkodok ilyen mértékben hozzá, egyáltalán miért szeretem, de a vége mindig ugyanaz lett. A nagy semmi. Erre nincs magyarázat. Egyes érzelmek túl bonyolultak és kacifántosak, hogy megfejtsük az okát, egyszerűen csak el kell dönteni, ellene, vagy mellette küzdesz. Ennyi a dolgod, s ha az élet mutat az irányodba egy kis kegyességet, valóra válik mindaz, amit elterveztél.
Neki nem kellett sokat erőlködnie, hogy valóra váltsa ami megfordult a fejében. Falnak szoruló testem derekamnál fogva húzta magához, ajkait keményen, durván tapasztotta az enyémekre, és meglepetésemre élveztem durvaságát, tetszett, hogy küzd az érzései ellen, s ugyanakkor haragudtam is rá, amiért nem képes megadni magát nekem. Valódi férfi, aki azt hiszi, gyengeség, ha kimutatja, amit érez. Ugyanakkor... ez talán a fajnak tudható be, amivé oly régen változott. Ő egy vámpír, és ezen senki, és semmi nem változtathatott már, csupán a Halál. De belegondolni abba, hogy a másvilágra kerül, megszűnik létezni ezen a világon, túlzott fájdalommal járt számomra, belegondolni is borzasztó volt. Elvetettem hát a gondolatokat, és nyakára kulcsoltam a kezem. Ám ő ebben a pillanatban lefejtette magáról karjaim, a hátam mögé feszítette őket, és olyan erősen nyomott a falhoz, hogy éreztem, amint a ruhám a tégláknak súrlódik, s még hallani is lehetett, miként taszít a hűvös akadálynak. Egy idő után felszisszentem, tudtam, horzsolások keletkeztek a bőrömön, de ostoba módon nem tartottam fontosnak. Féltem, elmenne, ha megpróbálnám eltaszítani magamtól, valamint az az eshetőség is megfordult a fejemben, bántana, és egy minimális félelem volt bennem, minden szeretetem ellenére. Így hát hevesen csókoltam, és nem toltam el magamtól. Képtelen lettem volna ártani neki, mindig azt vallottam, én nem tudnám megtenni, de a forró hangulat, és a düh, ami most először bennem tombolt, így akarta, és nem tudtam változtatni rajta. Bántani akartam, azt akartam, hogy érezze, amit én, szenvedjen, ahogy én, velem együtt élje át a keserédes élmény, és ne hagyjon magamra, végig itt legyen velem, érezze a nyomort, és küzdjön, harcoljon a szerelmünkért. De meghátrált, ahelyett, hogy az élet, és az érzelmek térdre kényszerítették volna, ő hátra lépett, elengedett, ami szörnyen fájt, a könnyek ismét a szemembe szöktek, végtelen folyásba kezdtek, s most tényleg azt hittem, hogy nem tudom majd abbahagyni a sírást. Meg fogok fulladni a fájdalomtól, a könnyektől, belehalok ebbe a szerelembe, nem élem túl, nem én, nem bizony... Leguggoltam, a falnak támasztottam egyik tenyerem, míg a másik az asztalnak feszült, és zokogtam, egymagamban, jöttem rá pár perccel később, ugyanis ő már nem volt ott.



avatar
Ember
₰ Play by :
claire holt
₰ Reagok száma :
5
₰ Keresem :
₰ Foglalkozás :
társtulajdonos egy ajándékboltban

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Isabel Raymond   Szomb. Okt. 14, 2017 10:58 pm


Gratulálunk, elfogadva

Isabel Raymond

Utáltam! Utáltam minden sorát... Ellenszenves, rosszul megí....
Na jó, ez nem megy! Nem lehet erről hazudozni, pláne neked nem! <3
Teljesen tisztában vagy vele, mennyire szeretem ahogy írsz, és a karaktereket akik kipattannak a fejedből. Mindig valami izgalmas történettel állsz elő, amit élmény olvasni és még nagyobb élvezet látni ahogy a kis ötlet bimbó virágot bont, aztán átalakul madárrá és szárnyal!
Túl nyálas? Meglehet, de Isát is régen kiszemeltem egy játékra, el is kaplak nemsokára, de előbb szalad foglalni!
<3



my life is a dark fairy tale
I am the witch of shadows



avatar
Boszorkány
₰ Play by :
Elizabeth Olsen
₰ Reagok száma :
6
₰ Foglalkozás :
énekesnő

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Isabel Raymond

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Poison After Bite :: Karaktereink :: Tagjaink :: Emberek-
^
ˇ