Poison After Bite
Poison After Bite

Silhouette FRPG
A fórum már nem él, helyette figyelmetekbe ajánom a Silhouette in the Darkness frpg-t,
reméljük minél többet csatlakoztok hozzánk! <3
Bevezetõ
Poison After Bite
Sötét köpenyek libbennek, hatalmas tappancsnyomok tarkítják az erdő talaját, vértelen áldozatok fölé démonok hajolnak. Valahol másutt a csillagtalan, hűvös éjszakában farkasvonyítás hallatszik, kövér hold fénye tör át a sötét felhőkön keresztül. A földtől néhány méterre alaktalan lény lebeg, várva a megfelelő pillanatra, hogy a kiszemelt áldozatára vesse magát, miközben egy halandó álmát épp egy hasonló lény őrzi.
Az oldal kitalált világra épül, az egész csupán fikció, nagyrészt a legendákat vettünk alapul. Akad néhány sorozatból, filmből merített ötlet is, de saját elemekkel is tarkítottunk megújult világunkat. A Poison after bite a természetfeletti világnak ad otthont - fajok harcait, testvériségek felemelkedését, halandók átlagos életét, de akár falkák hierarchiáját is nyomon követheted. Vagy inkább a részese lennél mindennek? Gyere, csatlakozz bátran hozzánk, ahol összesen nyolc faj közül válogathatsz, de akadnak egyéb csoportok, kovenek, falkák, akik lehet, hogy éppen rád várnak. Hogy mi a teendőd? Önmagadnak lenni. Vagy kevésbé. A döntés egyedül a tiéd!
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
A fórum bezárta kapuit
Utolsó bejegyzéseink
reagok, posztok
World of Witchers

Red Pirate Pub Emptyírta: Vendég
Hétf. Szept. 10, 2018 9:15 pm

Behind the Mask ~ A karakter hirdető fórum

Red Pirate Pub Emptyírta: Skyler Montbrai
Kedd Szept. 04, 2018 11:37 pm

Starbucks

Red Pirate Pub Emptyírta: Mercurius Caleb McTaul
Szomb. Aug. 25, 2018 7:30 pm

2018. augusztus

Red Pirate Pub Emptyírta: Edwin Pearson
Hétf. Aug. 13, 2018 1:38 pm

Társalgó

Red Pirate Pub Emptyírta: Catherine Parker
Csüt. Aug. 09, 2018 6:46 pm

Konyha és étkező

Red Pirate Pub Emptyírta: Haven L. Pearson
Szomb. Aug. 04, 2018 5:09 pm

Fontos közlemények

Red Pirate Pub Emptyírta: Derick Bazile
Csüt. Aug. 02, 2018 5:16 pm

Maverick Tér

Red Pirate Pub Emptyírta: Poisoner
Szer. Aug. 01, 2018 1:24 am

Golden Bowl Étterem

Red Pirate Pub Emptyírta: Poisoner
Szer. Aug. 01, 2018 1:22 am

J.J. Foley's Bar & Grill

Red Pirate Pub Emptyírta: Poisoner
Szer. Aug. 01, 2018 1:11 am

Irish pub

Red Pirate Pub Emptyírta: Poisoner
Szer. Aug. 01, 2018 1:08 am

Kikötő és dokkok

Red Pirate Pub Emptyírta: Poisoner
Szer. Aug. 01, 2018 1:07 am

Statisztika
mennyi?!
Fajok Hölgyek ♀ Urak ♂
Vámpírok 9 13
Boszorkányok 5 3
Vérfarkasok 5 9
Hibridek 1 1
Félvérek 1 0
Lidércek 3 1
Banshee-k 2 0
Emberek 7 5
Összesen 34 31
Mi is itt vagyunk
megbújva a sötétben
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs


A legtöbb felhasználó (27 fő) Kedd Júl. 31, 2018 6:36 pm-kor volt itt.

Megosztás
 

 Red Pirate Pub

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Re: Red Pirate Pub   Red Pirate Pub EmptySzomb. Márc. 24, 2018 2:35 pm

Szabad játéktér.
Poisoner

Poisoner
Méregkeverő
₰ Reagok száma :
562

Red Pirate Pub Empty
Vissza az elejére Go down
https://poisonfrpg.hungarianforum.com
TémanyitásTárgy: Re: Red Pirate Pub   Red Pirate Pub EmptyPént. Nov. 17, 2017 4:12 pm


To:  Alexander Volkov





Tudatában annak, hogy semmi sem olyan egyszerű, miképp mutatkozék, mégis úgy tekintettem eme helyzetre, mintha nyílt lapokkal játszanánk. S habár önmagam cáfoltam meg saját magamat azzal, hogy az Altair név ismeretét megtartottam szerény személyem titkaként, mégis úgy tettem, mint akinek érdemleges titkolnivalója ne lenne.
Figyeltem őt. Igyekeztem elemezni. A színpad mögé látni. S habár amit szól, lehet való igaz, de lehet hazugság is. S feltételezvén a legjobbakat, valahol tudtam hogy hinnem kell neki. Csak egyetlen dolog volt, mi hibádzott. Ő is volt mit elhallgasson, hogy kellő távolságot tartva irányomban, a biztonság kedvére tegyen vele. Célja biztonságára. S persze ez mind érthető is, hisz magam sem kotyogtam el, hogy kétségbeejtően összefűzi e név Lysanderrel őt. Ha más nem, talán éppenséggel személyének ismerete. Zavarba ejtő gondolatok lepték el elmémet, miszerint ha ebbe belemegyek meg lesz a maga böjtje. Ugyanakkor hittem abban, hogy valami jó is kisülhetne abból, ha kicsit személyesebb léptek vinnék e nagyra becsült tárgy értékét hordozójától tulajdonosáig. Feltéve, ha valóban igaz, mit Mr. Volkov ajkai beszélnek.
"Nem jótékonyság." S ha nem eképp vélekedik e-felől, miért nem tett ajánlatot? Habár a kérdés elmémet lenge körbe huzamosabb ideig, azonban nem volt célom szóvá is tenni számára. Elvégre miért is tenném? Csak fölösleges szócséplésnek számítana, amihez most aztán a legkevésbé sincs kedvem. S mire szavai százainak végére ért, csak a háttámlának vetettem hátamat, ajkaim közül kieresztvén egy cinizmussal átitatott nevető sóhajt.
- Tehát. Tisztánlátás végett... - kezdtem bele ezzel mondatomba, melyet be sem fejezvén, a következővel fojtattam. - Elvárja tőlem,  hogy adjam át a nyakéket, Lysander beleegyezésével, vagy anélkül. Ha megteszem, mosolyogjak hát, midőn jót tettem egy megkeseredett lélekkel. Viszont,- emeltem meg hangomat, hogy kellő temperamentumot teremtsek a számomra negatív oldalnak. - ha ellentmondok, s amellett döntök, mi jelen esetben számomra a legreálisabb, s ésszerűbb, miszerint kimaradunk a maga által pártfogolt családi perpatvarából, megüthetjük vele a bokánkat. - Vontam fel szemöldökömet, mint aki beleegyező választ várna az előtte ülő személytől, majd fojtattam.
- Bárhogy is nézem, választások híján vagyok. Ugyanakkor ezt vehetem fenyegetésnek is. - hunyorogva pillantottam rá. Éreztettem vele némi ellenszenvet, mely ízelítő volt valós gondolataim soraiból, majd húztam baráti mosolyra ajkamat, belecsempészve ismét a jól ismert cinizmusomból. - Bízom benne, hogy megértően kezeli a helyzetemet, Mr. Volkov.
Fordultam ezúttal a poharam felé, melyben üresség fogadott, így csak rátapasztva ujjaimat pillantottam végig rajta, megforgatván tenyeremben.
Szavaim netán erőteljesen ellenszenvemet hirdették e "nemes" cél irányába, ugyanakkor valahol belül éreztem, hogy kezdek megtörni. Megviselt az utóbbi néhány nap, s hét. Kissé kifordulván önmagamból, kezdtem a paranoia felé húzni. Cseppet sem érdekelt más nyomora. Mindössze a sajátom lebegett szem előtt, mint eltávolítandó mocsok, életem történelmének vásznán, melyet eddig jóhiszeműségeim, naivitásom és feltétlen bizalmam festett meg.
-  Több kell ahhoz, hogy megbízzon egy személyes tárgy átadásában, mit együttérzésem kivívásával igyekszik elérni. - amennyiben részben valóban ez lett volna célja, így beavatva magánjellegű eseményeik sorozatába. - A fenyegetés rég életünk részét képezi. Ahogy az enyémnek, s Lysanderének, úgy a magáénak is. Hisz abban, hogy meg tudja magát védeni. Hogy szeretteinek kellő védelmet nyújthat ellene. Hisz a pozitív végkifejletekben oly makacs. S talán igazam van. Talán valóban tévedek, s ezúttal elér az a bizonyos vég, mit maga emleget e testvérpár által. Megeshet, hogy szavaim okán épp maga által. - pillantottam a pohárról, ezúttal a férfira kellő komorságba öltöztetvén vonásaimat. -
Azonban megeshet, hogy épp ez okozza majd vesztünket. Elvégre arra kér, hogy járuljak hozzá csatájuk vívásához egy újabb karddal, melyet ellensége szívébe döfhet kegyetlen. De ha van oly eszes, miképp lefesti Altair fivérét, nem csak támadóján áll bosszút, hanem fegyverük kovácsán is.
- Elmélkedtem el hangosan a lehetséges következményeken, melyeket megosztottam így a mellettem ülő férfival is. Nem féltem attól, hogy túl személyesség teszem-e beszélgetést azzal, hogy beeresztem félelmeim tárgyába. Hiszen akar tőlem valamit. Fenyegetésével csak makacsságomat vívja ki magának, mivel az egy lépést előre, két lépést hátra effektust érvényesíti céljának társasjátékában. Ugyanakkor azt is lehetőségnek tartottam, hogy végül fenyegetésétől mentesülvén, magam fogom királyomat levenni sakktáblánkról, hogy melléállván kezet nyújtsak csatájában.
- Nem beszélve a tényről, hogy a nyakék, mit sóvárgó szíve oly hűn óhajt birtokába venni, nem az én tulajdonomat képezi. Mindezek ellenére rajtam keresztül próbál eljutni a birtoklóhoz, hogy eljuthassam magához. S habár valószínűleg nem véletlen, de mégis a nehezebb utat választja. - Nem kérdezem, hogy miért. Ez a jelen helyzetben nem érdekelt, hiszen valószínűleg nem baklövésnek számított. Eszes fickó volt. Látszott rajta, hogy szeret játszani, s logikáját hirdetvén általában győzedelmeskedik is sok végkifejletben.  - Miből gondolja, hogy épp én győzhetem meg Lysandert e nyakék fontosságáról, s szerepköréről?




739 || Eternity || note:  Red Pirate Pub 524158652  || kredit



Vendég

avatar
Vendég

Red Pirate Pub Empty
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Red Pirate Pub   Red Pirate Pub EmptyHétf. Nov. 13, 2017 10:28 pm


To: Celian C. Rousseau





Romokba dönteni egy felépített életet, s megannyi évnyi kitartó munka eredményét, nos koránt sem egyszerű lépés. Van valami ironikus a sorsban, melyként részvétet érzek a vámpír iránt, ám minden könyörület meglétén túl is, képes vagyok kivitelezni ugyanolyan pontossággal a tervet. Ezzel nem inogva meg a talajon, s nem fulladva az önsajnálatomba, miként bűntudatom lajstromozna. Higgadtság uralkodik el felettem, ahogy egyre előrébb lépkedem, ezzel készen állva arra, miszerint beteljesítsem magát az életet. Voltaképpen az árulás lesz a legnagyobb fájdalma, s nem az ellenszer, melyet megiszik egy pohárka italba töltvén. Maga a tudat, hogy Lionel képes annyi év távlata után meglépni azt, amely eddig egyik családtagjának sem ment -, lefogja taglózni. Még maga Altair sem csinálta, holott gondolt rá. Számtalanszor elmélkedhetett a lehetőségről, s mégsem élt vele... pedig annyi alkalma nyílt volna rá. Ott keringett a levegőben, az érzékeltetésben, s minden fájdalomban, amelyet legidősebb fivérének okozott. Az volt mindig az első, s a legutolsó gondolata is egyben a fiúnak, miszerint hogyan állhatna tökéletes bosszút. De a gyengesége nem éppen kifizetődő tényező, s pontosan ezért is különb a legfiatalabb testvérük, hisz' képes felvállalni a céljait, az értékeit, és mindnyájuk elé állva végre hajtani azt, amit óhajt. Nem hátrál, nem bujkál, nem fél... csak tisztán a szemükbe néz, és ezzel egyaránt diktál.
A szavaimnak súlya volt, így némileg értékeltem elköteleződését, miként adva egy esélyt ennek az egésznek, nos meghallgat. Ami elnézve jelenlétét - tőle legalábbis - nagy szó volt. Tudatában a nyitottságának, bántam a szavakkal. Nem fogalmazván élesen, avagy durván. Megtartottam a baráti csevegés alapékkövét, miközben könnyedén fürkésztem minden kis rezdülését. Szóval... annyira nem volt nehéz kiszúrni, ahogy egy pillanatig a meglepettség sugárzik az arcáról. Mindezt természetesen, kellő mértékkel kezeltem. Nem tettem szóvá a számára -, egyelőre még -, de már keringeni kezdett a levegőben az a bizonyos kérdés. Minden áron beleugortam volna a közepébe a dolgoknak, de a játék... mindig is fontosnak tartottam a tökéletes kivitelezést. Mostan pedig éppen sakkozunk. Lépésről lépésre esnek el a bábuk, s lepleződnek le a titkok, míg a végén már csak magunk maradunk.
- Alexander Volkov. - Mutatkoztam be egy rövid formalitás keretében, meghajolván kissé a fejemmel, s majdan ismét a csendbe burkolóztam, míg minden idegszálammal a folytatáson töprengtem. Vajon elfogadja-e, avagy jobban élvezné a kihívásokkal járó előnyt? A harcot preferálja, vagy netán a békét? S míg gondolkozni kezdtem volna, nos kizökkentett az elméleti sorokból. Úgy beszélt, mintha mögöttesen ismerné Altairt, vagy legalábbis már hallott volna róla. Ezzel pedig kíváncsivá tett, amit rajtam igazából ritkán lehet látni. Minden kétséget felülírva hallgattam végig, s követtem figyelemmel az ivási kísérletét a végső stádiumban. Akaratlanul is elmosolyodtam, mert tetszett a felállás. Voltaképpen túlságosan..
- Igazából nem jótékonysági célból jöttem, ezt beláthatná már. - Jegyzem meg, ismét a kezembe véve az üvegpoharat. - S minő meglepő, miszerint mindennek ára van. Manapság már a társadalmunkban, az egekbe szökött a kedvesség?! Bár... nem új dolog... mindent a pénz, az élvezet, s maga a haszon eredményezz, miként feljebb jutni, hatalommal lehet. - Ironizálok egy sort, ahogy megrázom a fejem. - Mindenesetre... kedves barátom... azt hiszem kölcsönös hasznot élveznénk az önzetlenség fogalmából. - Tettem hozzá halkabban, mintha éppen egy féltet kis titkot közölnék vele.
- Altair igazából kulcsszereplő, s mellék vágányos látókörű. - Felelem a kérdését követően. - Ő az a személy, aki kell ahhoz, hogy a nyaklánc által valami igazán jót tegyünk. Olyan ez, mintha nem látná évekig a drága szerettét, mintha elhitetné önmagával, hogy az egykoron fontos családtag szinte halott, de mégis akadna egy eshetősége, mellyel élhetne. Visszahozhatná, az igenis élő rokont, miként egyetlen személyes tárgy jelenléte szükségeltetik mindösszesen. Nem élne a lehetőségével? Nem segítene másnak, s főként, akkor, ha ezáltal elkerülhet valami igazán rosszat? - Tekintek rá kérdőn, fürkészvén őt. - Persze, akár lehet szívtelen is, ha azt óhajtja, miszerint nem segít, de azzal csak magának, ám mégis legfőbb módon Lysander-nek ártana. - Kortyoltam eleinte bele az aranyló italba, hogy aztán egyetlen lehúzással a magaménak tudhassam. - Két fivér... évszázadok óta harcot vív az árnyakkal, s most az egyikük belépett a fiú életébe, átadván neki a nyakéket, s a légkört megfertőzve tűnt tova. Ha legközelebb netán megjelenik, nos az valakinek fájni fog, s azt hiszem... mindaz a valaki Lys lesz. - Nyersen közöltem a tényeket. Némileg mondva is dolgot, meg nem is. Nem hazudtam, nem trükköztem, de nem is fejtettem ki mindent. - Ezt szeretné elérni? Mert akkor remekül halad... ám, ha netán másabb tervei vannak, akkor csak szóljon. - Dőltem hátra, rendelve magunknak egy újabb kört. Percekig csendben voltam, bámulván a terepet töprengőn. Végül pedig felé fordultam.
- Hogy mit ajánlok? - Tettem fel a kérdést kellő éllel. - Nos azt, hogy nem kell találkozniuk ezzel a személlyel, hogy nem kell megismerniük, s megérezniük az igazi fájdalmat. De ennek fejében kell a nyakék. Kell az, hogy szép lassacskán megtörjön a hatalmi pontja, s egyenértékűvé váljon közülünk, nos a saját vesztét okozva. - Villant valami az íriszeimben, ami egyszerre volt ravaszság, és mégis határozottság. - Mérlegeljen, farkas.. mit szeretne, s mit mond minderre?



815 || We Can Make The World Stop || note:  - || kredit



Alexander Volkov

Alexander Volkov
Boszorkány
₰ Play by :
mr. harry shum jr. ♆
₰ Reagok száma :
4
₰ Foglalkozás :
psycho ♆

Red Pirate Pub Empty
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Red Pirate Pub   Red Pirate Pub EmptyHétf. Nov. 13, 2017 4:10 pm


To:  Alexander Volkov





Felemelve államat, fölényeskedő pillantást vetettem rá a kellő fogvillantással, jelezve, hogy nem félek, hogy tettlegességig fajulnak a dolgok. Azonban a férfi tőrként forgatta nyelvét, s mint demonstrálta, jelenleg nem is én volnék kettőnk közül a lekezelő. Miképp szabályszerűen két mondatonként meg kellett említenie a fajtámat, minden bizonnyal nem lehetünk a szíve csücske. De hisz ki ismer farkast, jól tudja, hogy öröklődő vérmérsékletünk nem épp a legelőnyösebb fajjá tesz minket. S mi tagadás, ezt én még csak nem is szégyelltem.
Azonban szavait követve arcom is ellazult, s eddigi feszült vonásaimat a kíváncsiság mosta tova. Fejemet felé fordítva, oldalvást vetettem egy hosszas pillantást a pultos nőre, ki kellő kíváncsiságot tanúsított irányunkba. S miáltal találkozott tekintetünk, úgy elszégyellve magát kapta el tekintetét, s mint terelés, azonnal vendégeivel foglalatoskodott. Arcára álcaként húzott színészhez illő mosolyt s nyájasságával csábította magához vendégeit.
A "tehát" szavacskára figyelmemet ismét neki szenteltem, s végig néztem rajta felmérve őt ismét. Kellőképp megfontolt, kulturált, jól szituált férfivel van dolgom. Tudja mit akar s azt meg is szerzi. Legalábbis nem ad lejjebb elvárásaiból s kihívásai megszállottja. Megeshetett az is, hogy tévedtem első benyomásommal kapcsolatosan, melyet szavai alkottak gondolatokat fejemben róla. Más, mint eddigi kihívásaink. Egyszerre érzem rajta az ellenséget s egyszerre a szövetségest. Habár ellenséges kisugárzása leginkább skatulyázásának szülötte. Így döntve amellett, hogy végighallgatom, adtam felé kellő jelét annak, hogy nyitott vagyok mondanivalójára. Nem kellett kétszer kérni, hogy bele kezdjen mondanivalójába. Ekkor ütötte meg fülemet az a nevezetes Altair megnevezés. Pillanatnyi döbbenet futott át arcomon, melyet hamar átöltöztettem hidegvéremmé, mivel a helyzetet igyekeztem kezelni.
- Remélem megérti Mr.... - vontam fel szemöldökömet, várván nevét, melyet jó esetben hajlandó volt rám bízni, s tudtomra adni. - Volkov. - csámcsogtam családneve csengésén, majd folytattam. - De ha ez a bizonyos nyaklánc oly fontos Altairnak, miként látszik, kétségek gyötörnek, miért nem Altair issza velem ezt a pohárka Whiskyt. - Fektettem le kételyeimet a helyzettel kapcsolatosan, majd miképp korábban, ezúttal is folytattam mondanivalómat a poharam lötykölését követően. - Másfelől, nekünk mi hasznunk ebből? Gondolom nem lepi meg tartózkodásom a magával való jótékonysággal kapcsolatosan.
Poharam felé fordultam, majd a kelletlen, kimondatlan szavakat öblítettem le torkomon, melyek fennakadtak képzeletbéli agresszív hálómon. S ezt követően támasztottam meg könyökömet a pulton, hogy kicsit begörnyedve forgassak egyek poharamon, figyelve, miképp megcsillan a beltéri lámpa fénye a sötét nedűn.
- Kezdhetné, hogy mesél erről a bizonyos Altairról. Mitől ily jelentős számára ez a bizonyos nyakék? - vontam fel szemöldökömet miközben ajkaimhoz emeltem poharamat, s pillantottam rá magam előtt tartva poharamat. Igazság szerint számítottam az elutasítására. Hiszen amilyen fontosnak tűnik ez a bizonyos ékszer, a tervét sem fogja megosztani minden jöttmenttel. Úgy, ahogy én sem várhatok rá választ. Őszintét s teljeset legalábbis biztosan nem. Mindenesetre kíváncsi volnék, milyen kapcsolatban van ez az Alexander Altair-al, aki feltehetően Lysander apja. Ritka név, s kapcsolódik a természetfelettihez. Vagy egy véletlen egybeesés, vagy valóban közelebb van apa fia találkozás, mint gondoltuk Lysanderrel.



473 || Eternity || note:  Red Pirate Pub 524158652  || kredit



Vendég

avatar
Vendég

Red Pirate Pub Empty
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Red Pirate Pub   Red Pirate Pub EmptyHétf. Nov. 13, 2017 1:56 am


To: Celian C. Rousseau





A gondolataim ezerféle opcióként öltöttek jelenséget az elmémben, míg jó magam kényelembe helyezkedvén figyeltem a vérfarkas ifjút. S bár akár lehetett tőlem idősebb, de egy fekete mágiát alkalmazó boszorkánnyal, nos ajánlatosabb nem kikezdeni... S minő meglepő módon ezen tűnődtem, nos felvillant bennem egy elmélet, amely alapján talán könnyebben célt érek. Sosem szoktam megunni a váratlanul kitalált játékokat, s némiképp még érdekesebb is néha, mintsem az a sok unalmas maszlag, mely nap, mint nap elhangozhat meg annyiszor. Őszintén szólva, jobban imádtam mindig is a kihívást, avagy magát a rögtönzést, s azt hiszem... számára is kellő mértékű móddá válhat, amennyiben nem ellenkezik. Néha, sőt eléggé sokszor megesik, hogy fogytán a türelmem, s olyan fajta módszerekhez nyúlok, amik kevésbé tetszetősek. Szerintem nem szeretné megmászni, az ehhez vezető lépcsőfokokat. Csak egy szimpla... tárgy. Jóval több, mint egy egyszerű kis semmiség. Hiszen.. magát a lány megtalálását jelöli, s amikor Sedrick ennek a lehetőségét felkecsegtette, nos roppant mód őrült volt. De voltaképpen hálás köszönet neki... így elterelhető a figyelme. Ami alapjaiban véve vicces, ugyanis ő adta hozzá az ötletet. Mily' meglepetés is lesz voltaképpen, ha kiszabadul a féltve őrzött kis nő...
Mélyen szívom magamba a levegőt, ahogy komor arckifejezést nyújt a látványa. Esküszöm egy halottas kocsi is érdekesebb, mintsem ő maga jelen esetben, ám mindezt nem teszem szóvá a számára.. Próbálom betudni a bizalmatlanságának, avagy annak, miszerint nem keltettem fel eléggé a figyelmét. Bár miért szándékoznék nagyobb érdeklődést gyakorolni rá? Úgy is az lesz, amit szeretnék... megkapom azt a kicseszett nyakéket, és élheti tovább a kutyuli életét. Pincsizhet, ugathat, vagy vakarhatja magát... Nyugodj meg szépen, Alexander, és koncentrálj a célra - figyelmeztettem a személyemet, még mielőtt valami ostobaságot követnék el.
Legszívesebben neki futottam volna fejjel egy falnak, ehelyett pedig csak a szemeimet forgattam. A pillantása, a kérdése... azt hiszem, nos rossz vágányra érkezett, én meg nem voltam eléggé egyértelmű. Legközelebb pontosítok, hátha jobban veszi a célzásokat, ugyanis nem kifejezetten a kis élete... életük érdekel. Tehát... félreértette, bár a hangulata sem százszázalékos. Remek fogás a mai nap, de kicsit sem lekötő értékű, ugyanis megszerzem mindig, amit akarok.
- Nagyon imponáló a stílusa, kifejezetten egyedi, ha szabad megjegyeznem, és rendkívüli módon illik a farkas énjéhez. - Kezdek bele a mondadómba, ahogy végül kortyolok egyet az aranyló nedűből. Most talán egy hordóval jól jönne, megbírnám inni. - Fogalmam sincs mi az, vagy ki az... az Arge.... mit tudom én mi a fene! - Szegezem le halk, ám nyomatékosított éllel a hangomban. - S egyéb iránt nem szándékozom önöket bevonni semmiféle bosszúba... amúgy is ne nevettessen már, ugyanis Lysander lenne az utolsó, aki ellenséget szerezhetne. - Döntöm oldalra a fejemet, miként fürkészni kezdem a vonásait. Amúgy is Lyst nem éppen úgy ismertem meg, mintsem a bátorság szimbólumát.
- Tehát... - Mosolyodom el ravaszan. - ...miután tisztáztuk, hogy nem állok be semmilyen sorba, nos azt hiszem a tárgyra térhetnénk. - Iszok bele újabban a whisky-be, majdan pillanatokkal később folytatom. - Van a drága párja ugyebár, akinél egy olyan dolog, azaz tárgy van, ami kell nekem, ugyanis az nem az övé, hanem Altairé. Jelentőséggel bírna a visszajuttatása, és nem akarok felesleges köröket futni.. Szóval szépen hozza el nekem, netán lopja el... amit óhajt, de felőlem személyesen is mehettek, bár az egyikünk számára sem lenne jó opció, nem de farkaskám? - Vonom fel a szemöldökömet, ahogy lerakom a poharat a falapra, várván a válaszát. Mondtam már egyébként, miszerint ajánlom neki, hogy ne mondjon semleges választ, mert, akkor annyival rosszabbul jár?



563 || Dangerous || note:  - || kredit



Alexander Volkov

Alexander Volkov
Boszorkány
₰ Play by :
mr. harry shum jr. ♆
₰ Reagok száma :
4
₰ Foglalkozás :
psycho ♆

Red Pirate Pub Empty
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Red Pirate Pub   Red Pirate Pub EmptyVas. Nov. 12, 2017 11:50 pm


To:  Alexander Volkov





Ajkaimat a pohár szélének tapasztottam, majd döntöttem poharamat, hogy az a néhány kornyi Whiskyt végig gurítsam garatomon. Égetett íze kellemesen telítette el számat. Azonban a pillanatot, egy ismeretlen, mégis aggályaimat gerjesztő szag zavarta meg, minek forrása hamar felkeltette magára figyelmemet. Persze igyekeztem nem túl feltűnően forgolódni, esetleg körbe nézni, s végképp nem elkapni tekintetét a sajátommal. A boszorkányokkal csak a baj van, s nem is tervezem egy korán elállni ezen gondolatomtól. Ismervén annak súlyát, kellő óvatossággal igyekszem kezelni őket, vagy épp kellő távol tudni magamtól.
S a semmiből jelenik meg mellettem, miképp a pultnak támaszkodva méri fel a terepet. Szemei végigfutnak a falakon, s mint kinek aggályai volnának a hellyel, akképpen tükrözi arckifejezése gondolatait. Nem tart sok időbe, míg a mellette lévő széken kényelmesedik el. Italt kér, s kezdésképp nem egyet, hanem rögtön kettőt. Kedves boszorkány barátunk vagy szereti az italt, vagy kénytelen leszek szót váltani vele. S őszintén reménykedem abban, hogy az első verzió bizonyul igaznak.
Szemeim sarkából figyelem, mintha csak bármelyik pillanatban hátba szúrhatna. Mintha ténylegesen bármilyen veszélyt is mutatna. Így az eddig magam előtt levegőben tartott poharat, ezúttal a falapra eresztem, hogy csuklóm megpihenjen. Alkarommal megtámasztom a pultot, s nyalok végig repedezett ajkamon, benedvesítve így azt. Szemöldökömet kellőképp összeborzolom mélyen a gondolataimba merülvén. Azonban éberségem egy pillanatra sem lankad. Nem szeretem a meglepetéseket. Pláne nem a kellemetlenebbik fajtáját.
A pulton doboló ujjak leginkább türelmetlenségére vallhatnak. Sietős lehet talán? Vagy. Egész másért teszi. Hiszen ki az ki siet, mikor belép, s máris asztalhoz ül. Csak nem egy ötperces gurítás a célja. Elvégre fele ilyen áron megvehetne egy teljes üveg Jack Daniel’s-t, hogy otthon iszogasson. Nem siet. Akkor mégis miért ilyen türelmetlen? Azonban, miképp ujjai a pohár szélére tapadtak, s elém tolván szemei az én tekintetemet keresték...Bele kellett törődnöm, hogy nem ajánlatos pszichológia szakra mennem.
Nem nyúltam az italért. Arcomra a mosoly legkisebb szándéka sem ült ki. Csak néztem rá komor arckifejezéssel és vártam a következő mondatot. Boszorkány. Mellém ült. Itallal kínál. Ez az ital nem lesz ingyen. Így tehát várván árát, el kellet döntenem, hogy elfogadom, avagy sem. S végül elhangzott a kulcsszó. Lysander.
Pislákolva párat pillantottam magam elé, majd mély sóhajt véve úgy döntöttem, hogy ehhez mégiscsak kell az a pohár Whisky. Így körülölelve törékeny, áttetsző anyagát emeltem ajkaimhoz, hogy megalapozzam azt, mi következik. Ha eddig nem tettem volna meg már néhány pohárkával.
Egymásnak préselve ajkaimat, végül nyaltam le róla a megrekedt whisky-t, s billegettem meg magam előtt, kezemben a pohárkát, a negyedéig öntött barnás itallal.
- Mit akar Lysandertől? - pillantottam rá, magamhoz hűtlen gyilkos védelmező pillantással. Nem voltam jó hangulatomban. Rosszkor rossz helyen próbálkozott, akármi is legyen a célja.
- Ha bosszú hajtja, vagy az Argent Manteau küldte, álljon be a sorba! - Lekezelő voltam, nem tagadom. S cseppet sem éreztem miatta bűntudatot. Csak megragadtam a poharamat, majd legurítottam ismét néhány kortyot.  Ugyanis nem zárhattuk ki a lehetőségek közül, hogy az Argent Manteau értesült Viviann haláláról, miképp újabb "lovagot" küldenek Lysander ellen. Ivanov mindenképp meg fogja bosszulni húga halálát. Ezzel számolnunk kell.




493 || Eternity || note:  Red Pirate Pub 524158652  || kredit



Vendég

avatar
Vendég

Red Pirate Pub Empty
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Red Pirate Pub   Red Pirate Pub EmptyVas. Nov. 12, 2017 10:19 pm


To: Celian C. Rousseau





Minden történet egyszer véget ér -, erre gondoltam, ahogy beléptem abba a bizonyos pub-ba. Szinte szórakoztató tudat, hogy milyen könnyedén célt érhet az ember, avagy jelen esetben boszorkány, hiszen lássuk csak... annyi minden lehetetlenségnek tűnt, s mostan mégis megvalósíthatóvá válhat. Egyetlen apró kis pontocska, és végre kiegészül a puzzle. Elnyeri mindenki a jogos sorsát, s az érzelmek pert fognak dönteni a végső pillanatban. Vajon milyenné válik majd a tekintette, ha rájön..? Milyen is lesz az arckifejezése, amikor tudatosul benne, hogy mindezt egy családtagja - tán szerette - tette vele? Hogyan dolgozza fel a pillanatnyi tört információt, hogy aztán végül szenvedjen? Kár, sőt igazán sajnálatos, ami azt illeti, hogy nem jelenhettek meg az adott helyzetben. Pedig annyira... de annyira jó lett volna megélni ezt testközelből, de bízom Lionel leleményességében, és abban, hogy van olyan okos, miszerint ne szúrja el a legfontosabb lépést. Ezen fog múlni minden, legalábbis a számomra. Elégtétel.. erre vágyunk mindannyian, nem de bár?
Könnyedén kerültem beljebb a bejárattól, ahogy a megkapott sms alapján, nos nem esett nehezemre felismerni azt a személyt, akihez érkeztem. Éppen a bárpultnál ült egy széken, és iszogatott valamiféle alkoholtartalmú akármit. Viccesnek találtam a helyzetét, miként megalapozza a napját. Persze, én magam sem vetem meg az itallal járó előnyöket, de... akkor inkább már otthon, mintsem, hogy részegre igyam magamat egy pub-ban. Próbáltam felmérni a helyzetét, sőt magát a hangulatát, amely nem igazán esett nehezemre. Boszorkány vagyok ugyebár, na meg némiképpen értek a pszichológiához is. Amolyan másodlagos hobbiként űzöm csak, hogy egyszerűbben olvassak az emberekben. Persze, ezzel koránt sem mondom azt, miszerint gondolatokat hallanék -, az teljesen abszurd tény -, de mindenesetre feltalálom önmagam. Így pedig gyerekjáték lesz megnyernem -, gondolnám én, hiszen valahogy sosem szerettem számolni a nehézségekkel. Bár.. jelen esetben színtisztán kivehető volna, miként úgy sem lesz annyira győzelmet arató sikerem, és kérem szépen, mégsem... nem megy az, hogy mindezt bevalljam a saját személyemnek. Hiszen annyira elvakít a hatalomvágy, miszerint minden egyes megtett, avagy csak megfontolt gondolatot, már előre nyereségnek könyvelek el. Hát kicsit sem lehettek beképzelt személy, ugye?
A pulthoz lépek, megtámasztva a könyökeimet a felületén, miközben a csajt bámulom, mintha éppen ő miatta érkeznék, holott voltaképpen a tőlem nem messze lévő farkas a célpont. Mármint nem szó szerint, csak egy bizonyos értelemig. Felsóhajtva nézek végig a választékon, mintha nem tetszene, avagy csak unalmasnak találnám a helyet, ezáltal némileg trükközöm, ugyanis szeretném felhívni a figyelmét. Végül helyet foglalok, pontosan mellette, ahogy a jobb kezem ujjaival dobolni kezdek a pultfelületen.
- Szeretnék kérni egy pohár whisky-t... - Merengtem el, ahogy oldalra tekintettem a férfira. - ...vagy inkább legyen kettő, ha kérhettem. - Tettem hozzá félszegen, ahogy megfordultam a széken, neki támaszkodván a pultnak háttal. Méregetem egy ideig a helyszínt, míg az italra vártam. Igazából pedig csak töprengtem, valahogy sosem szorultam rá másokra, csak fogtam, és mentem előre... elszedvén, amit óhajtok. Most pedig pont fordítva cselekszem. Érdekesnek ható, amint végre volt szíves kitölteni a csaj, már nyúltam is az egyikért, míg a másikat az úriember felé toltam.
- Legyen egyféle ajándék, ugyanis látom, miként nem igazán kellemes a napja. - Jegyzem meg, íriszeimet az irányába fordítva. - Ha pedig már itt tartunk, nos.... hogy van Lysander? Milyen a közös kivitelezésű életük, farkaska? - Pimaszul mosolygok, ahogy kiejtem a kérdéseket. Kicsit sem leplezvén, hogy mennyi mindent tudok. Persze, ezt csak Sedrick-nek köszönhettem, meg a naplóinak, és esetleg a... a kémkedésemnek. Apró momentum tudom, de a múltkor túl feltűnően adta át a kölyöknek a nyakéket, és nekem.... nekem az túlságosan is kell, ugyanis, amennyiben kiszedem Karent a kelepcéből, nos épp oly' módon keresztbe teszek neki, és míg ezzel leköti magát, folytatódhat a terv. Tudom, tudom... nincs is igazából kifejezés arra, hogy mennyire szívtelen dög vagyok, de hát.. ez van! Kifejezetten imádom a kihívásokat..



612 || Circus || note: - || kredit



Alexander Volkov

Alexander Volkov
Boszorkány
₰ Play by :
mr. harry shum jr. ♆
₰ Reagok száma :
4
₰ Foglalkozás :
psycho ♆

Red Pirate Pub Empty
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Red Pirate Pub   Red Pirate Pub EmptyVas. Nov. 12, 2017 5:17 pm


To:  Alexander Volkov





A fülembe behatolt az éles hang, ahogy az ártatlan pohár szilánkosra törik a talajon. Voltaképp erre a hangra eszméltem fel, holott a saját lábamon állok és kialvatlanságban sem szenvedek. Ismét a múlton merengtem. Viviann sose volt az a bosszúálló típus. Egykoron a barátomként szólítottam, most pedig halott. Az Argent Manteau klánja is elpusztult. Már semmi köze az ezüst farkasokhoz... Milyen szégyenteljes,
hogy mégis annak nevezik magukat. Apám bizton forog síjában, nem beszélve az ő apjáról, Yanis-ról. Megszállott egy fickó volt, habár jómagam nem ismerhettem úgy őt, akár apám.
A nagy elmélkedésben vettem észre, hogy a kezemben egy Whiskys pohár pihen, az alján néhány kornyi itallal. Fogalmam sincs, hogy hányadik pohárkát gurítottam le. Mindenesetre teljesen józannak éreztem magamat. S azon tanakodva, hogy mi lelt a mai napon, tettem le a fényes pultra a poharamat, hogy mélyen göndör fürjeimbe túrva fújjak egyet.
A napok nehezek voltak számomra. Fogalmam sincs, hogy Lys miképp viselte Viviann halálának, s ármánykodásának súlyát lelkén. Kellőképp jól titkolta előlem. Azonban én valamivel nehezebben dolgoztam fel az elmúlt napok eseményeit. Nem nevezném sajnálatnak, vagy annak  a bizonyos közismert gyásznak, melyet édesapám halálakor éreztem. Ez csalódottság. Az a bizonyos lehetett volna másképp is érzés, azonban a csalódottság folyamatosan befolyásol. A negatív és pozitív gondolatok vele kapcsolatban, folyton egyik oldalról a másikra taszajtanak, mintha egy pingpong labda volnék, amelyet lapos gömbölyded faütőkkel passzolnak ide oda. Nem tudtam miképp vélekedjek.
S mint egy ilyen zavaros elmével, szinte törvényszerűen be kellett ülnöm a pult mögé, hogy magányba burkolódzva, kellő alkoholmennyiséggel mérgezve szervezetemet feledjek. Vagy ha a feledés már kizárt, legalább egy kis időre eltereljem a gondolataimat, valami sürgetőbbre. Egyedül ott a probléma, hogy semmi sürgető dolgom nem akad, hiszen Lys-re évtizedeket magam mögött hagyva végre ráleltem. Eddig ő volt a sürgető ügyem, most pedig úgy érzem, szinte már céltalan vagyok. Kalandra van szükségem. Habár kellemes, miképp vándor lelkem megpihent a tudatban, hogy utolsó szerettem életben s épségben láthatom. Azonban ahogy őt megleltem, úgy az életvitelt, mit eddig folytattam, magam mögött kell hagynom. Ám ez korántsem olyan egyszerű, miképp tűnik.
- Még egyet legyen szíves. - pillantottam a szőke pultos nőre, aki kedves mosolyt eresztve arcára, nézett le rám, a megviselt pofára, aki már 2 hete nem borotválkozott.
- Azonnal. - adta válaszát, majd hamarosan követte  a pohárcsere is. Az üreset a telire. S ez épp így volt rendben. Kivéve azt, hogy a hölgy szóvá teszi az állapotomat.
- Szerelmi csalódás? - vonta fel szemöldökét, az arcán azzal a lemoshatatlan mosollyal. Azzal aféle melegséggel, ami egy idegentől kissé tolakodónak tűnik.
- Miből gondolja?- A csalódás éppenséggel stimmelt.
- Ilyen fiatalon egymaga támasztja a pultot. Már a hatodik pohár Whisky-t gurította le, és mindössze háromszor töltöttem újra a mogyorós tálkáját 3 óra alatt.... - húzta oldalra száját miközben sejtelmes mosolygott rám. S válaszul mindössze egy szájhúzást kapott. Egy elismerő gesztust, mellyel megadván magamat a nyilvánvaló ténynek, hogy kicsit túlságosan is túlreagálom azt ami történt.
- Meglehet. - tudtam le ennyivel, majd pillantottam le a frissen öntött whiskymre, s kezdtem el lötykölni a pohár egyik falától a másikig. Épp úgy fodrozódott, akár a hangulatom mostanság.



506 || Eternity || note:  Red Pirate Pub 524158652  || kredit



Vendég

avatar
Vendég

Red Pirate Pub Empty
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Red Pirate Pub   Red Pirate Pub EmptySzomb. Okt. 14, 2017 5:36 pm

***
Poisoner

Poisoner
Méregkeverő
₰ Reagok száma :
562

Red Pirate Pub Empty
Vissza az elejére Go down
https://poisonfrpg.hungarianforum.com
TémanyitásTárgy: Re: Red Pirate Pub   Red Pirate Pub Empty

Ajánlott tartalom


Red Pirate Pub Empty
Vissza az elejére Go down
 

Red Pirate Pub

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Poison After Bite :: Városaink :: Chicago :: Belváros-
^
ˇ